„J. D. Salinger” változatai közötti eltérés

|fő mű= Rozsban a fogó (Zabhegyező), Franny és Zooey

'''Jerome David Salinger''' ([[New York]], [[1919]]. [[január 1.]] – Cornish, New Hampshire, [[2010]]. [[január 27.]]<ref>{{cite web|url=https://index.hu/kultur/klassz/2010/01/28/meghalt_j._d_salinger_a_zabhegyezo_iroja/|title=Meghalt J. D Salinger, a Zabhegyező írója|publisher=[[Index.hu|Index]]|date=2010-01-28|accessdate=2010-01-28}}</ref>) [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] prózaíró, aki az [[1951]]-es ''[[ZabhegyezőRozsban a fogó]] ''<ref>[http://port.hu/article/34958 interjú a fordítóval], [http://vs.hu/magazin/osszes/tuleli-e-holden-caulfield-az-uj-zabhegyezot-0418 recenzió]</ref>) (''The Catcher in the Rye),'' 2015 előtti magyar címén ''Zabhegyező'') című regényével vált világhírűvé. [[1965]]-től kezdve nem publikált, és [[1980]] után már interjút sem adott.

[[Manhattan]]ben született, lengyel [[Zsidók|zsidó]] apa és [[írek|ír]] [[Katolicizmus|katolikus]] anya gyermekeként.<ref>Anyja betért, amikor összeházasodott az apjával, és Jerome David a [[bar micvó]]ján tudta meg, hogy csak apja született zsidó.</ref> Apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger Manhattan nyugati felének különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát választotta a 9. és 10. osztály elvégzéséhez. Ezután felvételt nyert a [[wayne]]i ([[Pennsylvania]]) [[Valley Forge]] katonai akadémiára. Itteni élményeiről írta [[ZabhegyezőRozsban a fogó]] (Zabhegyező) című regényét. A [[New York Egyetem]]et egy tengerjáró hajón kapott munka kedvéért hagyta el a második félév után. [[1938]]-ban szülei [[Bécs]]be küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze [[német nyelv|német]] és [[francia nyelv|francia]] nyelvtudását. Egy hónappal az [[Anschluss]] előtt hagyta el [[Ausztria|Ausztriát]]. A [[collegeville]]-i (Pennsylvania) [[Ursinus College]]-ba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. [[1939]]-ben a [[Columbia Egyetem]]en irodalmat hallgatott [[Whit Burnet]]nél. Ő közölte először lapjában Salinger egyik írását.

[[1948]]-tól a [[The New Yorker]] című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét, a ''Slight Rebellion off Madison''t, de ezt a háború miatt csak [[1946]]-ban jelentették meg. A ''Slight Rebellion off Madison''ban jelenik meg Holden Caulfield, akinek később egy egész regényt szentelt, főművét: az [[1951]]-ben megjelent [[ZabhegyezőRozsban a fogó]]t ''(Catcher in the Rye),'' 2015 előtti magyar címén ''Zabhegyező).'' A művet szabadszájúsága miatt több országban és egyes amerikai államokban is betiltották.<ref>Az „átkozott” szó például 255 alkalommal fordul elő benne.</ref> Napjainkban évente 250 000 példányban kel el. [[1953]]-ban néhány novelláját a [[The New Yorker]]ben közölték. 1961-ben adta ki a ''Franny and Zooey''-t, [[1963]]-ban a ''Magasabbra a tetőt, ácsok'' és ''Seymour: Bemutatás'' című kisregényeit. 1953-ban [[Cornish]]-ba ([[New Hampshire]]) költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség és az egyetemi diákság életében, később teljesen visszavonult, majd [[Marlow]]-ba költözött. [[1955]]-ben összeházasodott Claire Douglas egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A ''Franny and Zooey'' című művében Franny figurája Claire életén alapul. [[1965]]-ben elváltak és azóta nem publikált új művet sem. [[1978]]-ban a [[Newsweek]] felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult.