Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
A szabadságharc alatt a szlovénség nem vett részt a magyarellenes nemzetiségi felkelésekben. A honvédseregben sorozás útján, vagy a német nemzetiségűek helyetteseként küzdöttek szlovének az [[Ausztria|osztrákok]] és a [[horvátok]] ellen, Lendvában pedig szlovénekből nemzetőrség is verbuválódott. A háború alatt és után az osztrákok is sokat besoroztak erőszakkal a császári seregekbe.
 
Az neoabszolutizmus éveiben a vita elhalkult, majd a [[kiegyezés]] után vették elő, mikor a magyar politikai vezetés a nmezetiségeknemzetiségek teljes beolvasztására törekedett.
A magyar politikusok követelték a szlovénektől, hogy vallják magukat vendeknek és vendszlovéneknek, és megkezdték a muramenti községek szláv eredetű neveinek is a magyarosítását. Kezdetben oktathattak vend nyelven és születtek ezen a nyelven könyvek, folyóiratok stb., de [[1907]]-től bevezették a [[magyar nyelv]]ű oktatást [[Apponyi Albert]] révén, a tanintézményekben, ami így tökéletes asszimiláló hely lett.
 
A magyarosítások serkentették elsősorban a katolikus szellemű értelmiségi mozgalmakat az ellenállásra. A század végén már kialakulóban volt az autonómia követelése is. [[1918]]-ban van olyan terv, hogy [[Szlovenszka krajina]] néven autonóm entitást alakítanak ki a szlovénlakta vasi és zalai régiókban. [[Klekl József (politikus)|Klekl József]] később már úgy látta, hogy kézenfekvőbb megoldás lenne csatlakoztatni a területet Jugoszláviához, mindenesetre a sajátos öntudatot és nyelvet figyelembe véve az új államon belül is autonómiát szeretett volna vidékének ([[Jászi Oszkár]] részéről olyan javaslat született, hogy a [[Muraköz]]nek és a Vendvidéknek közösen kellene autonóm területet alkotnia, mivel egymagában túl kicsi a Szlovenszka krajina).
 
=== A két világháború között ===
[[Népdal]]aik szintén a szlovéniai [[Prelikja]] tájegységgel mutatnak rokonságot.
 
[[Szentgotthárd]]on, a szintén szlovén alapítású [[Lipa étterem]]ben működik a [[Szlovén Információs és Kulturális Központ]], itt székel a Radio Monoster és a [[Porabje]] (Rábavidék) újság szerkesztősége is.
 
=== Híresebb magyarországi szlovének ===
A szlovének közt a sok évszázados zártság révén nagyon sok az azonos családnevű. A [[Vendvidék]]en ismert vezetéknevek kb. 90%-a nagyon régi az anyakönyvek és hajdani [[feudalizmus|feudális]] iratok tanúsága szerint. Egyesek a [[14. század]]ban is feltűnnek, pontosabban azok elődei, amelyek hangzásából következtethetünk az azonosságra.
 
A nevek gyakorisága a történelem folyamán különbözőképp alkakultalakult: a korábban még nagyon gyakori famíliák létszáma az idők folyamán, különösen a török hódoltság alatt, mely együtt járt az emberrablásokkal és gyilkosságokkal, drasztikusan csökkent, míg másoké a török idők végezte után megnőtt.
 
Sok családnév ejtése és írása különféleképpen változott: egyes neveknek legalább hat-hét különféle módosulata is ismert. Ennek oka, hogy a családok másképp és másképp ejtették neveiket – olykor minden generáció különböző módon –, sőt a plébániákon a múlt századokban rengeteg német vagy német származású jegyző dolgozott, akik sokszor félreértették, elírták a szláv családneveket. Ugyanakkor a papok közt is sok volt a más nemzetiségű (németek, magyarok, horvátok).
69 449

szerkesztés