„Problémamegoldás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
== A problémamegoldási (döntési) folyamat ==
Pszichológiai megközelítésben a problémamegoldó személy gondolkodásmenete jellegzetes fázisokat és fáziskapcsolatokat mutat, függetlenül az eredményességtől. A fáziskapcsolatokban a megismerési (értelmi) és érzelmi fázisok egymással bonyolult összefüggésben szerepelnek. A problémamegoldás menetét logikai és pszichológiai szempontból vizsgálhatjuk. Az egyes gondolkodási lépések olyan láncolatát, amely a problémától törés nélkül elvezet a megoldásig, logikai gondolatmenetnek nevezzük. Ez mentes az egyéni vonásoktól, a különböző tévedésektől, tévutaktól. A pszichológiai megközelítés pedig magában foglalja ezeket is. A kétféle megközelítés magában rejti azt az azonosságot is, hogy a problémák egyéni megoldási eljárása mindig tartalmazza a logikai gondolatmenetet is, ha a megoldás sikeres.▼
▲A fáziskapcsolatokban a megismerési (értelmi) és érzelmi fázisok egymással bonyolult összefüggésben szerepelnek. A problémamegoldás menetét logikai és pszichológiai szempontból vizsgálhatjuk. Az egyes gondolkodási lépések olyan láncolatát, amely a problémától törés nélkül elvezet a megoldásig, logikai gondolatmenetnek nevezzük. Ez mentes az egyéni vonásoktól, a különböző tévedésektől, tévutaktól. A pszichológiai megközelítés pedig magában foglalja ezeket is. A kétféle megközelítés magában rejti azt az azonosságot is, hogy a problémák egyéni megoldási eljárása mindig tartalmazza a logikai gondolatmenetet is, ha a megoldás sikeres.
Döntéselméleti megközelítésben egyéni, kollektív, vagy gépi döntés történik, melyet szükséges előkészíteni (a gépi döntés vagy a természetes személy döntésének modellezése/utánzása, vagy annak egy részlete, pl. egyetlen [[gépi utasítás]]). Az egyéni döntésre a pszichológiai megközelítés alkalmazható azzal a bővítéssel, hogy a megismerés az esetek 99 százalékában másoktól is függ (a helyes döntéshez mások '''együttműködésére''' van szükség). Ha több megoldási alternatíva közül választhatunk, az a kedvezőbb megoldás, amellyel egy csapásra több problémát oldunk meg (pl. a földgáz-kitermeléssel szemben az osztott/családi [[biogáz]]-kivonással egyszerre akár 9 ... 10 problémát is).
15 ⟶ 14 sor:
== A problémamegoldási folyamat makrostruktúrája, a gondolkodási fázisok ==
Minden egyes gondolkodási lépésnek kettős funkciója van.
Az egyik funkciót a problémamegoldó gondolkodás folyamatában betöltött szerepe határozza meg. A gondolkodási lépéseket ebben a szerepükben gondolkodási fázisoknak nevezzük. A gondolatmenet fázisai jól felismerhetők iskolai feladatmegoldások során, és ez lehetővé teszi az emberek gondolkodásának tudatos, szervezett fejlesztését.
=== Ténymegállapítás ===
A probléma adatainak vagy a megoldás menetében felismerhető bármely összefüggés megnevezését jelenti. Ide tartozik a probléma egészére vonatkozó megjegyzés is. A ténymegállapítás következő fajtáit különböztetjük meg:
* '''Spontán ténymegállapítás'''
A spontán ténymegállapítás a probléma adataiból, összefüggéseiből egyet nevez meg anélkül, hogy arra a problémamegoldó személy a gondolkodási folyamat következő lépésében építene.
* '''Tervszerű ténymegállapítás'''
Tervszerű ténymegállapításról akkor beszélünk, ha az adatot vagy összefüggést felhasználják a megoldási menetben.
* '''Téves ténymegállapítás'''
Téves ténymegállapításról akkor beszélünk, ha a problémamegoldó személy valamely adatot vagy összefüggést nem a tényeknek megfelelő módon állapít meg. A téves ténymegállapítás oka legtöbbször az, hogy az emberek gondolkodás nélkül belemagyarázzák a problémákba addigi tapasztalataikat. Ez a tapasztalat valós ugyan, de nem függ össze a problémával, ezért téves. Téves ténymegállapítást okozhat helytelen következtetés is.
* '''Irreális ténymegállapítás'''
Irreális ténymegállapításról akkor beszélünk, ha a megadott adat vagy összefüggés nem a problémára vonatkozik helyesen vagy helytelenül, hanem valótlan, fiktív.
* '''Szubjektív ténymegállapítás'''
Szubjektív ténymegállapításról akkor beszélünk, ha a problémamegoldó személy nem a problémáról, hanem a problémával való kapcsolatáról tesz megjegyzést.
53 ⟶ 52 sor:
A problémamegoldás menetében többször előfordulhat a megoldás abbahagyása.
A gondolkodási fázisok közül alapvető és
A kidolgozott megoldási javaslatok többször előkerülnek, még ha korábban már el is vetették azokat.
A gondolkodási meneteket gyakran kísérik célszerűtlen ismétlések, át nem gondolt rögtönzések, ösztönszerű megnyilatkozások. Ezek nagy energiát vonnak el, még eredményes gondolkodás esetében is.
== A problémamegoldási folyamat mikrostruktúrája, a gondolkodási műveletek ==
Az egyes gondolkodási lépések mint ''gondolkodási műveletek'' segítik elő a gondolkodási fázisok kiformálását, és így a probléma megoldását. Azaz a gondolkodási műveletek a problémamegoldás folyamatában előkészítik a gondolkodási fázisok eredményes alkalmazását.
Önálló szereppel bírnak, a gondolkodási folyamat egészétől függetlenül.
=== Analízis ===
Analízisnek nevezzük azt a gondolkodási műveletet, amely valamely egészet (tárgy, jelenség, szöveg, stb.) az elmélet vagy gyakorlat síkján kisebb részekre bont fel. Ezután az egyes részek külön egységet alkotnak. Nem tarthatjuk analízisnek tehát valamely tárgy tulajdonságának a megjelölését azért, mert a tulajdonság nem tekinthető a tárgy olyan részének, amely külön egységet jelent.
65 ⟶ 64 sor:
=== Szintézis ===
Az analízis ellentétes művelete. A részeket gondolatban és/vagy cselekvésben összekapcsolja.
Az analízis és szintézis a legalapvetőbb gondolkodási műveletek, amelyeket a bonyolultabb gondolkodási műveletek magukba foglalnak.
=== Elvonás, elvonatkoztatás (absztrahálás) ===
Valamely egész (tárgy, jelenség, szöveg, stb.) olyan adatát, tulajdonságát, sajátosságát emeli ki, amely nem tekinthető az egész részének, vagyis önálló egységnek. Ezáltal egy olyan fogalmat alkot, amely már nem az egyedi tárgyról/dologról szól csupán, hanem absztrakt, elvont kategória. Pl. a konkrét emberektől absztrakció útján jutunk az ember fogalmához. (Ez a folyamat nem azonos az "ember" szó kialakulásának folyamatával.) Az absztrahálás ellentétes művelete a konkretizálás.
=== Összehasonlítás ===
Két vagy több tárgy, jelenség azonosságát vagy különbözőségét tárja fel.
=== Elvont adatok összehasonlítása ===
Két vagy több tárgy, jelenség egy-egy adatát ragadjuk meg, és ezeket hasonlítjuk össze. Ez a művelet az összehasonlítás alesete, az elvonás, az összehasonlítás és a szintézis egysége.
=== Összefüggések értelmezése ===
Két vagy több tárgy, jelenség közötti kapcsolat (reláció) megnevezését jelenti.
=== Kiegészítés ===
Kiegészítésnek nevezzük azt a gondolkodási műveletet, amely valamely tárgy, jelenség, adat és valamely reláció ismeretében megtalálja a relációnak megfelelő másik tárgyat, jelenséget, adatot.
87 ⟶ 86 sor:
=== Rendezés ===
Rendezésnek nevezzük azt a gondolkodási műveletet, amely tárgyak, adatok, jelenségek stb. csoportjából valamely felismert vagy megadott elv, szempont alapján kiválasztja a megfelelőket. Így a kiválasztott csoporthoz jutunk, melyen belül szükségessé válhat további rendezés.
Több gondolkodási műveletet foglal magában: a csoportosítást, rendszerezést és osztályozást.
=== Analógia ===
Az összefüggések felfogását, majd a kiegészítést egymás után alkalmazó gondolkodási művelet. Az analógia alkalmazása a
=== Egyéb műveletek ===
Többszörös összefüggések felismerése, a lényeg kiemelése, a tárgy többoldalú vagy fejlődésbeli felfogása, átvitel stb.
99 ⟶ 98 sor:
* [[Intuíció]]
* [[Polányi Mihály]] „hallgatólagos” (angolul: tacit) tudás
* [[:en:Tacit knowledge]]
* [[:en:Brainstorming]]
* [[:en:Wicked problem]]
| |||