„Carpaticum flóratartomány” változatai közötti eltérés

# [[Északi-Kárpátok]] ('''Eucarpaticum flóravidék''' a [[Kis-Kárpátok]]tól a [[Sátor-hegység]]ig);

# [[Keleti-Kárpátok]] ('''Transsylvanicum flóravidék''', azaz [[Erdély]] és hegykoszorúja a [[Mezőség]] kivételével);

# '''Mezőség''' (az előbbi flóravidék mezőségi tája).

'''1.''' Az '''Északi-Kárpátok flóravidékének''' zöme a '''fenyves''', kisebb részben a '''bükkös''' övbe tartozik. Magasabb területeit a [[törpefenyő]] ''(Pinus mugo)'' uralja; annak öve fölött havasi gyepeket, olykor tőzegmohalápokat találunk [[lápifenyő]]vel ''(Pinus uncinata)'', ritkán [[hangafélék]]kel:

1.2. A '''Gömör–Szepesi-érchegység flórajárás'''ánakflórajárásának valószínűleg legszebb [[endemikus faj|endemizmusa]] a meszes sziklákon növő [[murányi boroszlán]] ''(Daphne arbuscula)''.

'''2.''' A Keleti-Kárpátok flóravidéke nemcsak havasi és alhavasi tájakat foglal magában, hanem jelentős dombvidéket is. Az egész Kárpát-medencében ezen a vidéken találhatjuk a legtöbb [[endemikus faj|bennszülött faj]]t. Az [[Nagyalföld|Alföld]] peremhegyein és az [[Erdélyi-medence|Erdélyi-medencében]] a hegyek lábainál jórészt '''tölgyesek''', följebb pedig bükkösök nőnek. Még magasabban a [[Fenyőfélék|fenyő]]k ([[lucfenyő|luc-]] és [[jegenyefenyő]]) öve, ezután pedig a [[törpefenyő]] öve következik, legfelül pedig [[törpecserjés]]eket, majd havasi [[sziklagyep]]eket találunk.

'''3.''' A '''Mezőség''' az előző flóravidék belsejében fekszik, de növényvilága teljesen elkülönül attól. Ez a flóravidék a [[Fekete-tenger]] menti [[erdős sztyepp]] hazai folytatása: bár igen csekély erdőmaradványokkal, de annál több jellegzetes, melegkedvelő pusztafüves elemmel és sós-szikes réti vagy tóparti fajokkal. Bennszülött növénye kevés van: