„Kende (méltóság)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A '''kende''' vagy '''kündü''' magyar méltóság volt a [[kettős fejedelemség]] idején, a honfoglalás előtt, a főfejedelem és vallási vezető.
 
A tisztség létezéséről az arab [[Dzsajháni (földrajzi író)|Dzsajháni]] írásából tudunk, aki [[Ibn Ruszta|Ibn Rusztát]] idézi – [[Gardézi]] is hasonlót ír – a magyaroknak két királyuk van, az egyik névleges, akit nagyon tisztelnek, ez a '''kende''', a másik a ''dzsula'' ([[gyula (méltóság)|gyula]]), aki a parancsokat osztja, a hadat vezeti és a tisztviselőket kinevezi.
 
== A kazárok kettős fejedelemsége ==
Egyes hipotézisek szerint a honfoglaláskor [[Kurszán fejedelem]] viselte a szakrális kende méltóságát, ennek azonban súlyosan ellentmond az a tény, hogy Kurszán konkrét vezető szerepet játszott a nyugati hadjáratokban és [[Pannonia (provincia)|Pannónia]] meghódításában. Őt olyan lakomára sem hívhatták volna a bajorok, ahol végül is [[904]]-ben megölték.
 
Egy másik hipotézis szerint [[Álmos magyar fejedelem|Álmos vezér]] lett volna a kende, és a kazár kagánéhoz hasonló szakrális gyilkosság áldozata lett, miután az ő [[kut (mitológia)|kutjának]] elfogyta miatt kellett volna [[Etelköz]]ből a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] költözni. Őt viszont akkor inkább talán Etelközben ölték volna meg, nem a már sikeres honfogalaláshonfoglalás után [[Erdély]]ben, amikor már a Dunáig birtokolták a magyarok a területet, a [[Dunántúl]], azaz [[Pannonia (provincia)|Pannónia]] elfoglalása azonban akkor szóba sem jött még, mert az a magyarokkal szövetséges [[Arnulf keleti frank király|Arnulf császár]] birtoka volt. Csak Arnulf [[899]]-es halála után foglalta el Pannóniát Kurszán. Álmos pedig talán inkább egy dinasztikus belharc áldozata lett, amit a későbbi dinasztikus hagyomány néha meg szokott szépíteni.
 
== A kettős fejedelemség megszűnte ==