„25. Színház” változatai közötti eltérés

A mai értelemben vett alternatív színházak „őse” volt. 1970-ben [[Gyurkó László (író)|Gyurkó László]] író, Szigeti Károly koreográfus és [[Berek Kati]] színésznő alapította, 1978-ban pedig beolvadt a [[Budapesti Kamaraszínház]]ba.

Rendhagyó színháznak számított: hivatásosnak„hivatásosnak amatőr, amatőrnek hivatásoshivatásos”. Nem volt saját épülete, a [[Magyar Újságírók Országos Szövetsége]] székházának emeletén székelt,. nemNem minden este volt előadása, s azok egy részét is vidéki turnékon adta elő falvakban, tanyaközpontokban, ahol nem, vagy csak ritkán láttak színi előadásokat. A társulat hivatásos és amatőr színészekből állt, a darabok egy részét többen rendezték, s bár államilag finanszírozott intézmény volt, előadásaiknak naiv, romantikus forradalmi stílusban, a fennálló társadalmi rend jobbítása volt a célja.

A fiatalok színháza volt; a színészek és a törzsközönség is zömmel huszonévesek voltak, akik magukénak érezték ezt a társulatot, akárcsak az abban az időben induló vagy kiteljesedő együttesekegyütteseket. Halászék, az Orfeo, a Manézs, a Szegedi Egyetemi Színpad, és az ''Universitas'' időközben befuccsoltakcsődbe jutottak. Gyanakvással töltötte el a közvéleményt az az ellentmondás, ami az állampárt által legalizált másként gondolkodás és a színházi másság képviselete között feszült.

Olyan előadások születtek nyolc év alatt, mint a [[Németh László (író)|Németh László]] regényébôl adaptált ''Gyász'' Berek Kati főszereplésével, a Szokratész védőbeszéde, [[Haumann Péter]] fővárosi kiugrása, a Tou-O igaztalan halála, amelynek címszerepét [[Jobba Gabi]] játszotta, a [[Fényes szelek]] és a [[Vörös zsoltár]] címû [[Jancsó Miklós (filmrendező)|Jancsó Miklós]]-filmek színpadi verziója, amelyeket maga a filmrendező állított – rituális színházi formában – színpadra, [[Hernádi Gyula]] ''UtópiájUtópiá''aja, [[Fekete Sándor (író)|Fekete Sándornak]] a [[francia forradalom]] egy epizódját feldolgozó ''Hőség hava'' című munkája, Gyurkó Lászlónak a [[Nemzeti Színház]]ban már sikert aratott ''Szerelmem, Elektrá''ja, ugyancsak tőle A búsképû lovag, amelybôl [[Jordán Tamás]] és [[Zala Márk]] alakítása, illetve [[Koós Iván]] látványvilága volt emlékezetes, ''Arthur Koppit Indiánok'' címû drámája, az addig nálunk ismeretlennek számító Szuhovo-Kobilin darabja, a ''Raszpljuljev nagy napja'', [[Fejes Endre]] ''Cserepes Margit házassága'' [[Törőcsik Mari]] főszereplésével, [[Cseh Tamás]] és [[Sebő Ferenc]] dalestjei és az 1974-ben bemutatott M-A-D-Á-C-H című rendhagyó előadás.

A [[Madách Színház]] [[Othello (színmű)|Othellójának]] sikerét is nagymértékben az magyarázza, hogy a [[Bessenyei Ferenc]] által kiégett, fáradt katonánakhadfinak játszottábrázolt [[arabok|mórral]] szemben [[Huszti Péter]] energikus, rokonszenves, racionális Jágója áll, akinek még a túlkapásai is megbocsáthatók.