„Linz” változatai közötti eltérés

A település és környéke már a történelem előtti korban is folyamatosan lakott volt; a [[kőkorszak|kő]]-és [[bronzkorszak]]kbban egyaránt alakultak itt ki kisebb telepek, és e tekintetben a hely kedvező volt a dunai gázló számára is. A [[kelták]] a Freinberg magaslatára építettek "oppidum"-ot, a város eredeti "Lentia" (Csónak) nevét is ők adták, később ezt vették át a rómaiak is.

Nevét is a rómaiak említették először 410- ben a római állami kézikönyvben '''Lentia néven'''. A [[Római Birodalom]] idején kezdetben polgárváros állt itt, később helyőrséget is vezényeltek Lentiába.

A várost a [[6. század]]ban a [[bajorok]] erősítették meg az [[avarok]] ellen. [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] frank hadai innen indultak a kelet meghódítására, a [[hunok]], [[avarok]], magyarok is erre törtek utat nyugat felé.

1645-ben linzben már jelentős gyapjuszövőgyár alakult ki. A város sokat szenvedett a napóleoni hadaktól is. A napóleoni háborúk hatására Linzet 1828-1836 között hídfővé építették ki, Miksa főherceg pedig bástyákul 32, részben még ma is látható tornyot építtetett ki. 1825-1832 között itt építették meg [[Európa]] első lóvasútját[[lóvasút]]ját is, mely 100 km-es távon Linz és Budweis (ma a csehországi [[Ceské Budejovice]]) között közlekedett. 1837-ben érkezett Linzbe az első dunai gőzhajó.