„Ikrény” változatai közötti eltérés

360 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
Linkek javítgatása. Elütések.
(→‎További információk: Ez a link nem működik.)
(Linkek javítgatása. Elütések.)
[[Magyarország]] északnyugati részén, [[Győr]]től nyugat-délnyugatra 8 km-re helyezkedik el. Természetföldrajzilag a [[Rábaköz]]nek a [[Tóköz]] névvel illetett részéhez tartozik. A falu teljes egészében a [[Rába]] bal partján épült. Ikrény és [[Rábapatona]] között egy északnyugat-délkelet irányban húzódó dűnesáv található, ennek feltárásánál 3-4 méter vastag futóhomokréteget találtak.
 
Közlekedésföldrajzi helyzete kedvező: a Győrt [[Mosonmagyaróvár]]ral összekötő 100-as számú főútvonalról déli irányban lekanyarodva mindössze 6 km-t kell utazni. [[Sopron]] felől pedig a [[85-ös főút (Magyarország)|85-ös számú főútvonal]]ról jobbra letérve 3 km-nyi autózás után érhetjük el a falut. A településnek a [[Győr–Sopron-vasútvonal|Győr-Sopron-Ebenfurthi vasútvonal]]on önálló állomása van, ahol a személyvonatok megállnak.
 
== Története és mai élete ==
A település elnevezése valószínűleg az iker névszó "n(y)" képzős változatából származik. Első birtokosai az Icrany vagy Ikrényi nemzetség tagjai voltak, róluk már a 13. század vége felé olvashatunk. A falut írott források 1256-ban említették először, amikor egy csallóközi peres ügyben ikrényi nemesek tettek tanúvallomást. Károly Róbert a községet 1324-ben Gutkeled nembéli Miklós szlavón bánnak és soproni comesnak ajándékozta. A 14. század közepén előbb a Nagymartoni, majd 1373-ban már a Kanizsay nemzetség a birtokos. A Kanizsay család férfiágának kihalása után Kanizsay Orsolya maradt az egyetlen örökös. Nádasdy Tamás feleségül vette Kanizsay Orsolyát, így az ikrényi és a rábaszentmihályi jószágok a Nádasdy nemzetség birtokába jutottak. Nem szabad azonban más birtokosokról sem megfeledkezni: 1614-ben Torkos Péter Győr város bírája a megyei közgyűlésen Nádasdy Pál tisztjét megintette a győri határ legeltetéséért, s az intés ellen Nádasdy Pál és Vízkeleti János, mint ikrényi közbir-tokosokközbirtokosok tiltakoztak. Nádasdy Ferenc kivégzése után a birtok a királyi kamara kezére került. A falu a későbbiek során újabb és újabb birtokosok kezén vándorolt: 1770-ben például a Körmendy, a Stverteczky, a Klempa, a Bolényi, az Eördögh, a Hajós, a Brunovszky és a Kaskovich családok osztoztak Ikrényen. A község egy részét 1777. körül Lamberg Volrad szerezte meg, majd a honosított Lamberg Fülöp folytatva a szerzést, a 19. század végére Ikrény, Lesvár, Oszhely a Lamberg grófi családé lett. A XX20. század eleje azonban nem hozott szerencsét a falunak: visszafejlődött pusztává, s 1909-ben közigazgatásilag Rábapatonához csatolták. A második világháború befejeződése utáni időszak lényeges változást hozott a község életében.
 
Így 1945-ben létrehozták az Ikrényi Állami Gazdaságot, amely főleg zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Míg 1950-ben csak 81 fő, 1968-ban már 731 személy dolgozott az adott körülmények között jól működő szervezet keretei között. A hatvanas évek vége felé az Ikrényi Állami Gazdaságot egyesítették a Nyagyszentjánosi Állami Gazdasággal Kisalföldi Állami Gazdaság néven. Mára újra függetlenedtek egymástól.
 
Ikrény azon ritka települések közé tartozik, ahol az elmúlt 50 évben háromszorosára növekedett a lakosságszám. Ez elsősorban Győr közelségével, valamint a falu gyors fejlődésével magyarázható. Azok a tehetősebb győriek, akik a városi életforma kellemetlenségeit nem tudják elviselni, véglegesen letelepednek a közeli falvakban. Az utóbbi években elképzelhetetlen mér-tékűmértékű építkezési hullám kezdődött a faluban: jelenleg 345 a lakások száma, amelyből csak egy van önkormányzati tulajdonban. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya mára már megközelítette a 100%-ot, s időközben a telefonhálózat kibővítésére is sor került. A község valamennyi útja portalanítva van, ez is bizonyítéka a magas infrastrukturális fejlettségnek. Emellett meg kell említeni a szabadidőközpontot. A község központjában, a Győri út és a Vasútsor találkozásánál, a mai INCIA RT épületénél található egy műemlék jelleggel védett kastély, sés annak magtárház épülete. A magtár átalakítását csak úgy engedélyezi az Önkormányzat, ha a műemlékileg fontos homlokzatot és szerkezetét nem változtatják meg. A magtár telkén a Műemlékvédelmi Hivatallal egyeztetett terv alapján díszkertet fognak létesíteni. Egyébként az egész terület átalakítása úgy lesz célszerű, ha a kastély a látószög középpontjába kerül. A kastély melletti Fülöp-erdőben sétálva eljutunk a Rábaholtághoz, amely egy gyönyörű kirándulóhelyet képez. Az egyik legfontosabb feladatnak az Önkormányzat a népesség helyben történő foglalkoztatását tekinti.
==Népesség==
A település népességének változása:
== Források ==
*Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Áldozó István cikkének átdolgozásával.
* {{cite web|url=http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/ikreny_-_ilyenek_vagyunk_a_fallal_labdaznak_es_kartyahazuk_van/2440714 |title=IKRÉNY - Ilyenek vagyunk: A fallal labdáznak és kártyaházuk van |publisher=kisalfold.hu|author=Rományi Zita|date=2015-08-06|accessdate=2018-06-23}}
 
==További információk==
* [http://www.ikreny.hu Ikrény község honlapja]
* [http://www.iranymagyarorszag.hu/info/ikreny iranymagyarorszag.hu]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=247 Légi felvételek Ikrényről]
{{Győr-Moson-Sopron megye helységei}}