„Faragó Géza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Speciális:LintErrors/obsolete-tag-ek javítása AWB |
→Életpályája: Személynév egyértelműsítése |
||
9. sor:
Hazatérve a [[szolnoki művésztelep]]en [[Fényes Adolf]] mellett, majd [[1910]] körül a [[kecskeméti művésztelep]]en [[Iványi-Grünwald Béla]] körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.
[[1914]]-ben plakátkiállítása volt [[Berlin]]ben. Négyszer volt kiállítása a [[Nemzeti Szalon]]ban: [[1900]]-ban, [[1910]]-ben, [[1923]]-ban és [[1928]]-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] művészetkritikusa, [[Lengyel Géza (író)|Lengyel Géza]] is.<ref>* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00052/01422.htm [[Lengyel Géza]] Faragó Géza 1910-es kiállításáról, Nyugat, 1910/6. sz.]</ref> [[1916]]-ban a müncheni Kunsthaus Brackl-ban volt nagyszabású önálló kiállítása, és ugyan ebben az évben bemutatták munkáit az [[Ernst Múzeum]]ban is.
A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. [[1910]]-től [[1915]]-ig a [[Király Színház]], később a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]], majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. ''Magyar lakodalom'' című, általa írt és díszletezett [[balett]]jét [[London]]ban egy évig játszották.<ref>Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.</ref>
51 évesen ragadta el a halál, a [[Fiumei
== Művei közgyűjteményekben ==
| |||