„Nagy gazdasági világválság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
A háború után a világgazdaság vezetését az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] vette át, de nem volt tisztában a megváltozott gazdasági szerepével. A kialakult új gazdasági rendszerben az egész világ az USA rövidlejáratú kölcsöneitől függött, de ő továbbra is csak a belső piacaira koncentrált és folyamatosan változtatta a hitelpolitikáját. Végül [[1928]] januárjában a [[Federal Reserve System|Federal Reserve]] (FRS vagy Fed, az USA jegybankrendszere) úgy értékelte, hogy a részvénypiaci árak túlságosan magasak és túlzottak a spekulációk is, így 3,2%-ról 5%-ra emelte az alapkamatot. Ennek hatására az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ba áramlott a tőke, erre válaszul a többi országban is felemelték az alapkamatot, ami [[Defláció (közgazdaság)|deflációhoz]] vezetett. Mindezt tovább tetézte az [[1929]]. augusztusban kezdődő [[gazdasági recesszió]]. Valóságos meggazdagodási hajsza vette kezdetét, mert rengeteg, a pénzügyekben járatlan civil a tőzsdén fektette be a pénzét. A válság kezdetén ezek a befektetések szinte mind csődbe jutottak, a pénzeket a spekulánsok és az élvonalas üzletemberek tették zsebre.
 
Világszinten túltermelés alakult ki, minden ágazat kapacitását meghaladva állított elő cikkeket, az előállítás költségeit pedig hitelekből fedezték. Mivel a piac nem bővült, sőt a pénzek jelentős részét a termelésbe fektetett hitelekre fordították, így vásárló erővásárlóerő sem maradt, s hatalmas mennyiségű cikk vált eladhatatlanná, sem vásárlásra, sem pedig termelésre, vagy bővítésre nem volt pénztpénz, ráadásul megindult az ipari forradalom harmadik hulláma is. Ezek után [[1929]]. [[október 24.|október 24-én]], a „[[fekete csütörtök]]ön” megkezdődött a [[részvénypiaci recesszió]] is, sokan innen számítják a válság kitörését. Ekkor – mindmáig tisztázatlan okokból kifolyólag – a [[New York Stock Exchange|New York-i tőzsdén]] eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett. Az igazi mélypont [[október 28.|október 28-án]] jött, ekkorra 19%-os csökkenés (hozzávetőlegesen ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség) mutatkozott. Napokon belül az Egyesült Államokban több ezer bank ment csődbe, százezrek vesztették el állásukat, üzemek zártak be, vállalkozások csődöltek be, a termelők kezén mérhetetlen mennyiségű felesleg maradt, amit nem lehetett értékesíteni, mert a vásárlásokra se volt pénz.
 
== Bankválságok az Amerikai Egyesült Államokban ==