„I. Ferdinánd magyar király” változatai közötti eltérés

[[I. János magyar király|I. János]] és Ferdinánd között [[Magyar belháború (1526–38)|háború tört ki]] az ország uralmáért. A harcot még [[1526]] végén [[Cserni Jován]] kezdte meg, aki Ferdinánd táborába állt, bár leverték, de a két király közti igazi háború ezután vette kezdetét. Ferdinánd hívei abban bíztak, hogy királyuk bátyja és más országai segítségével végleg legyőzi a törököket. A hadiszerencse [[1527]]-ben nekik kedvezett, Ferdinánd tízezer fős német zsoldosserege először a Tiszántúlra, majd [[Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)|Lengyelországba]] űztékszorította [[I. János magyar király|I. Jánost]]. A lengyel király diplomáciai okokból semlegességre törekedett, de engedélyezte Szapolyai számára, hogy lengyel zsoldosokat toborozzon. Jánost azonban másodszor is legyőzte Ferdinánd számbeli fölényben lévő serege, ezért az kénytelen kelletlen a törökökkel is szövetkezett, hogy hatalmát visszaszerezze. [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán támogatta Jánost, hiszen az ő érdekei azt kívánták, hogy Magyarország gyenge, megosztott, polgárháborútól tönkretett országgá váljon. [[1529]]-ben [[I. János magyar király|I. János]] vissza is tért Magyarországra és a belgrádi pasa segítségével visszahódította Erdélyt és a Tiszántúlt. Közben Ferdinánd Erdélyben csatát vesztett a [[moldva]]iakkal szemben és már akkor bebizonyosodott, hogy nem lesz képes megvédeni az országot a törököktől.