„Elnöki rendszer” változatai közötti eltérés

a
a (→‎A hatalmi ágak szétválasztása: Watergate-botrány link)
 
{{lektor}}
Vannak olyan vélemények, hogy az elnöki rendszer egyik előnye a végrehajtó és a törvényhozó hatalom teljesebb szétválasztása, mint a parlamentáris rendszerekben, és így könnyebben ellenőrizhetik egymás munkáját. A parlamentáris rendszerekben a végrehajtó hatalom a törvényhozásból kerül ki, és ez kevéssé valószínűvé teheti, hogy egymást kritizálják. Ha a törvényhozás formálisan elítéli a kormányzatot, az gyakran [[bizalmatlansági szavazás]] formájában történik. Az elnöki rendszer mellett érvelők szerint az ellensúlyok hiánya olyan helyzetekhez vezet, amelyekben nem derül ki, ha a miniszterelnök mulasztást követ el. A [[Watergate-botrány]] botrányrólról írva a korábbi brit parlamenti képviselő [[Woodrow Wyatt]] ezt jegyezte meg: "Ne gondoljuk, hogy a Watergate nem történhetett volna meg nálunk, csakhogy sohase hallottunk volna róla."
 
Mások szerint ugyanez a probléma elnöki rendszerben is előállhat, ha a törvényhozást az elnök pártja kontrollálja. Az ellenérv, hogy az elnök pártja még így is szabadabban bírálhatja az elnököt, hiszen annak a pozíciója kevésbé függ a törvényhozási támogatástól, miközben a parlamentáris rendszerekben sokkal erősebben működik a pártfegyelem és egy képviselő, aki a végrehajtó hatalmat kritizálja, jobban tarthat tőle, hogy nem jelölik újra, sőt esetleg még ki is zárják a pártjából. Még egy viszonylagos enyhe kritika is olyan következményekkel járhat, ami elrettentheti az ellentmondástól a politikai ambíciókkal rendelkező képviselőket.