Wikipédia

„Stern–Gerlach-kísérlet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a link jav.
a link, link jav.
15. sor:
A c1 és c2 komplex számok. A (|c1|2 and |c2|2) abszolút értékeinek négyzete határozza meg azt a valószínűséget, amely a állapot két lehetséges állapota közül az egyik j. Az állandókat normalizálni kell azért, hogy a valószínűség számolásnál az egyik érték egység legyen. Ez az információ nem elégséges a c1 és c2 értékeinek a meghatározásához, mivel ezek valójában komplex számok. Ezért a mérés csupán az állandók abszolút értékeire ad információt. Szekvenciális kísérletek Ha összekapcsolunk több Stern–Gerlach készüléket, akkor világosan látható, hogy ezek nem úgy működnek, mint egy egyszerű szelektor, hanem megváltoztatják a megfigyelt állapotokat (mint a fény polarizációnál) a kvantummechanika törvénye szerint.
 
== Történet ==
[[Kép:SternGerlach2.jpg|bélyegkép|A frankfurti intézetnél elhelyezett emléktábla a kísérlet emlékére]]
 
A Stern–Gerlach kísérletet [[Otto Stern]] és [[Walther Gerlach]] végezték el 1922-ben [[Frankfurt am Main|Frankfurtban]]ban. Ez idő tájt Stern [[Max Born]] asszisztense volt a Frankfurti Egyetem Elméleti Fizikai Intézetében, Gerlach pedig szintén asszisztens volt ugyanannak az egyetemnek a Kísérleti Fizikai Intézetében. A kísérlet idején az atomokat leíró uralkodó modell a [[Bohr-féle atommodell|Bohr-féle modell]] volt, amely szerint az elektronok a pozitív töltésű atommag körül keringenek egy bizonyos pályán vagy energia szinten. A Stern–Gerlach kísérlet a Bohr–Sommerfeld hipotézis tesztjének is tekinthető, amely arról szólt, hogy az ezüst atom impulzusmomentuma kvantált. Megjegyzendő: a kísérlet évekkel azelőtt történt, hogy Uhlenbeck és Goudsmit megalkotta hipotézisét az elektron spin létezéséről.
 
1927-ben T. E. Phipps és J. B. Taylor megismételte a kísérletet hidrogén atomokkal és ezzel megcáfolta, hogy a kísérlet csak ezüst atomokra érvényes. (1926-ban a non-relativisztikus [[Schrödinger-egyenlet]] hibásan jósolta meg a hidrogén mágneses impulzusát 0-nak alapállapotban. Ezt korrigálandó [[Wolfgang Pauli|Pauli]] – mintegy érzésre – bevezette a 3 spin mátrixot, amely azóta a nevét viseli, melyet azonban később, 1928-ban [[Paul Dirac|Dirac]], mint saját relativisztikus egyenletének szerves részét mutatott be.)
 
==Hatások==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Stern–Gerlach-kísérlet”