„Bárdossy László” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: Visszavonás |
|||
57. sor:
A törvény faji alapon határozta meg a „zsidó” fogalmát, megtiltotta a zsidók és nem zsidók házasságát és házasságon kívüli nemi érintkezését, amit „fajgyalázásnak” minősített; és bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot.
A háborúban való magyar részvétel kérdésében szemben állt [[Werth Henrik]]kel, a honvéd vezérkar főnökével, [[Bartha Károly (katona)|Bartha Károly]] honvédelmi miniszterrel, közös platformot alkotva [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]]sal és [[Szombathelyi Ferenc]]cel. [[Kassa bombázása]]
Miniszterelnökségének idejére esik a kamenyec-podolszkiji mészárlás, amely a magyarországi holokauszt első állomása. 1941 nyarán mintegy húszezer zsidót a magyar hatóságok rendkívül mostoha körülmények között Ukrajnába deportáltak, ahol augusztus 27-28-án SS-alakulatok legéppuskázták őket. Ez volt a holokauszt első olyan tömeggyilkossága, amelyben az áldozatok száma ötszámjegyű volt.<ref>http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=2_2_3</ref>
68. sor:
== Élete 1945-ig ==
[[1943]]-ban könyvet jelentetett meg ''„Magyar politika a mohácsi vész után”'' címmel. Az [[Egyesült Keresztény Nemzeti Liga]] elnöke lett. [[1944]] májusában Szombathely országgyűlési képviselővé választotta. Októberben részt vett a [[Törvényhozók Nemzeti Szövetsége|Törvényhozók Nemzeti Szövetségének]] megalakításában, s annak egyik vezetője lett. [[1945]] elején Németországba
== Népbírósági pere ==
80. sor:
Paradox módon a harmadik zsidótörvény beterjesztése és elfogadtatása nem szerepelt a vádpontok között.<ref>http://magyarnarancs.hu/belpol/per-ujrafelveteli_kerelem_bardossy_ugyeben_tetemrehivas-60942</ref>
A tárgyalásán hosszas vita folyt a hadüzenet, a hadiállapot és hadban állás fogalmáról, ami a mai napig is a nemzetközi jogászok vitáinak tárgya. A tárgyalás során úriember módján viselkedett az őt gyalázó, ordítozó, trágárkodó
Védelme nem érvelt a ''[[nullum crimen sine lege]]'' kifogással, tehát azzal, hogy elkövetésük idején az általa elkövetett cselekmények nem minősültek bűncselekménynek; hivatkozott ugyanakkor a ''rebus sic stantibus'' elvére, vagyis arra, hogy az elkövetett cselekményeket azon körülmények között kell értékelni, amikor és ahol azokat elkövette. A még hatályos 1848: III. tc. alapján vitatta a népbíróság hatáskörét, hiszen szerinte volt miniszterelnök felett csak e célra felállított parlamenti különbíróság ítélkezhetett. A másodfokú tárgyaláson védője semmisségi panaszt nyújtott be arra hivatkozva, hogy a tanácsvezető bíró, [[Major Ákos]] nem rendelkezett az ún. egységes bírói és ügyvédi képesítéssel.
114. sor:
* Perjés Géza: ''Viszontválasz Pritz Pálnak'' In. ''Hadtörténelmi közlemények'' 114. 2001. 4.
* Bokor Imre: ''Gróf Teleki Pálról és Bárdossy Lászlóról'' (Szenci M. Társ., Budapest, 2002)
*
== További információk ==
| |||