„Historizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
| image = [[Kép:Hungary stub.svg|45px]]
| text = Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést}}
[[Fájl:Werdau - townhall (aka).jpg|thumb|300px|A [[werdau]]i városháza historizáló épülete ([[Szászország]], [[Németország]])]]
A '''historizmus''' (a [[latin nyelv|latin]] ''történetiség'' szóból) az elmúlt korok stílusainak utánzásának, újraélesztésének jelensége a művészetben. Mint művészettörténeti korszak a 19. század második felében Európára és Amerikára jellemző. Leginkább az építészetben jelentkezett, de tetten érhető az iparművészetben, a történelmi festőművészetben és színpadművészetben is.
72 ⟶ 71 sor:
A historizmus festészete elsősorban a [[történelmi festészet]]et jelenti, mely a kései romantika jellegzetes műfaja. Lengyelországban [[Jan Matejko]], Magyarországon [[Székely Bertalan]], [[Madarász Viktor]], [[Benczúr Gyula (festőművész)|Benczúr Gyula]], [[Than Mór]] a képviselői. Különösen Benczúr művészetében a történelmi festészet összeforrt az [[akadémizmus]]sal. Az akadémizmus például a historizmus megvalósulása a festészetben.
Egész [[Európa|Európára]] jellemző volt a köztéri szobrok tömeges felállítása. A szobrászat feladata azonban az emlékművek felállításában ki is merült. Például [[
== Iparművészet ==
|