1953-ban a Bajor Belügyminisztérium beleegyezett a ''Népszövetség a Német HadisírokHadisírokat GondozásáraGondozó Szervezet'' azon javaslatába, hogy létrehozzanak egy központi temetőt hozzanak létre az összes délbajor földön elesett magyar katona emlékére. Ezek a sírok akkoriban a szövetséges katonai kormányzat hatáskörébe taroztaktartoztak. Az akció engedélyezésére a kérvényt így az amerikai fökonzulátusnálfökonzulátuson nyújtották be.
1954 novemberében a tervet engedélyezték. Bajorország 141 településén 1500 magyar sírt tártak fel. APockingi pockingi Képviselő Testület, amelyképviselő-testülete a tervet teljes mértékben támogatta, s a helyi temetőben egy 1000 négyzetméteres területet bocsátott a temető rendelkezésére.
1955-ben helyezték itt el az első hősi halottakat ésa feliratoztáksírok afeliratozása sírokatmellett. Az ezt követőelkövetkező években több száz magyar háborús áldozat került ide, akiket tömegsírokból exhumáltak mindazonazokban a helységekben, ahol a Népszövetség ÁttelepitöÁttelepítő Csoportja müködöttműködött.
Azokat aA már meglevő sírokat, amelyek állapota biztosítottnak látszott, érintetlenül hagyták. 1961-re az akció befejezödött. A kegyeleti helyen 747 magyar, 115 településről találtatalált itt meg az örök nyugodalmatnyugalomra. 107 halott neve irmeretlenismeretlen. 618-an a német oldalon harcoló katonaként estek el a német oldalon. 129 civilt is találtak, közöttük 32 nőt és 56 gyereketgyer meket. Nevüket emléktábla és sírkertben álló kioszkban bronzból készült emlékkönyv örökíti meg a pockingi magyar temetőben.
=== Koncentrációs tábor-emlékmű ===
Az 1933-as [[hitleriAdolf hatalomátvételHitler]] 1933-as hatalomátvétele után a nemzetiszocialisták nagyonáltal gyorsansebtiben létrehoztáklétrehozott a400 [[koncentrációs tábor]]ok egyike Flossenbürgben, Felső-Pfalzban. Flossenbürgből 400 ismert fogoly ebbe a koncentrációs táborbakerültvolt, ahol a fogvatartottak kis csoportjainak a legnehezebb fizikai munkát kellett elvégezniük. Egy ilyen szatellittábor 1945-ben alakult a waldstadti légi bázison is. A koncentrációs tábotábor egykori foglya, A. Perkal mérnök 1945-ben kezdte az emlékmű építését. Központja egy 17 méter magas obeliszk, amelynek a tönkrement életeket szimbolizáló törtletört tetejecsúcsa van. Műanyag testek lógnak az elektromos vezetéken, a felakasztott foglyokat szimbolizáljaszimbolizálva. A táblára felírták a halottak nevét. A megemlékezés hat nyelven készült. Az emlékhelyet a bajor állam gondozza.
