Wikipédia

„Muraszombat” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Híres emberek: Sólyom László születési és halálozási évének beírása a szövegbe.
Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
37. sor:
<!-- Infobox vége -->
 
'''Muraszombat''' ([[szlovén nyelv|szlovénul]] ''Murska Sobota'', [[német nyelv|németül]] ''Olsnitz'', [[vend nyelv|vendül]] ''Mürska Sobota'' vagy ''Mörska Sobota'') [[város]] és egyben alapszintű közigazgatási egység, azaz [[község]] központja [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Muravidék]] régióban. A [[Muraszombati egyházmegye]] püspöki székhelye.
 
== A község (járás) települései ==
53. sor:
A településről és Szent Miklós plébániatemplomáról már [[1071]]-ből van közvetett adat. A 13. században a terület neve ''Belmura'' volt (azaz a Muravidék belső része); a [[Nádasd nemzetség]] egyik birtokközpontja volt itt. Írott forrásban [[1348]]-ban ''Muraszombata'' néven említik először. A település egykor nem a mai helyén, hanem a mai Rakičan és a mai muraszombati temető között elterülő dombon állott. Kastélyát, a mai Szapáry-kastély elődjét már a [[14. század]]ban említik.
 
[[1365]]-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát [[bán (méltóság)|bán]] és testvére, Domonkos [[erdély]]ierdélyi püspök]] kapták királyi adományul illetve cserében a [[Borsod vármegye]]i [[Éleskő]]ért, [[Miskolc]]ért és tartozékaikért [[Felsőlendva|Felsőlendvát]] és tartozékait, köztük Muraszombat városát, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte.<ref>{{Csánki}}</ref>
 
[[1479]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyástól]] kiváltságokat kapott. [[1582]]-ben Podgiriay Borbálának volt itt kúriája. [[1605]]-ben, mivel a lakosság [[Bocskai István|Bocskai]] hadainak ellenállt, az a települést porig égette. Ezután nem a régi helyén, hanem a jelenlegi helyen, a Szapáry-kastély körül épült fel. A kastélyt [[1647]]-ben még Széchy Tamás kastélyaként említik. [[1687]]-ben a [[Széchy család (felsőlendvai)|Széchyek]] fiági kihalásával Kéry Ferenc felesége, Széchy Julianna grófnő a vasvári [[káptalan]] mint [[hiteleshely]] előtt írt szerződésben muraszombati kastélyát és a hozzá tartozó uradalmat a [[Szapáry család]]nak adta el. [[1690]]-ben Szapáry Péter Muraszombat „örökös ura” lett, a város más részei királyi tulajdonban voltak. A [[Szapáry család|Szapáryak]] egészen az [[első világháború]]ig voltak a város földesurai.
 
Egyházilag a [[12. század]]tól [[1777]]-ig a [[győrGyőri egyházmegye|Győri egyházmegyéhez]]i püspökséghez tartozott, ekkor azonban az újonnan alapított szombathelyi[[Szombathelyi püspökséghezegyházmegye|Szombathelyi egyházmegyéhez]] csatolták. [[1923]]-tól azonban már csak formailag tartozott [[Szombathely]]hez és [[1964]]-ben hivatalosan is a [[mariborMaribori vőegyházmegye|Maribori egyházmegye]]i püspökség része lett. A [[reformáció]] hatására lakói a [[16. század]]ban evangélikusok lettek, de [[1671]] és [[1673]] között a rekatolizáció hatására újra visszatértek a katolikus vallásra. Az [[evangélikus egyház]] csak [[1886]]-ban tudta újjászervezni az itteni plébániát, mely a vendvidéki evangélikusok központja lett.
 
A település sokat szenvedett a Mura [[árvíz|áradásaitól]]. A [[19. század]] elején mezővárosként a [[tótsági járás]] része volt.
120. sor:
 
== További információk ==
{{commonskat|Murska Sobota}}
* [http://www.murska-sobota.si/ Hivatalos honlap]
* [http://www.s-gms.ms.edus.si/obcina/ Muraszombat obcina honlapja]
131 ⟶ 130 sor:
{{Muravidék települései}}
{{Szlovénia községei}}
{{Vas}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Muraszombat”