„Winterl József Jakab” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A(z) 2695_Plants_40.jpg nevű fájlt Jcb törölte a Commonsból: „per c:Commons:Deletion requests/Files in Category:1971 stamps of Hungary” |
a Személynév egyértelműsítése |
||
38. sor:
| hatással voltak rá = [[Tessedik Sámuel]]
}}
'''Winterl József Jakab''', gyakran ''Winterl Jakab'' ([[Steyr (település)|Steyr]], [[Felső-Ausztria]], [[1739]]. [[április 15.]] – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1809]]. [[november 23.]]) magyar orvos, kémikus, botanikus. Sokoldalú tudós kutató professzor, aki orvosként kezdett, majd a [[Nagyszombati Egyetem]]en a [[kémia]] és a [[botanika]] nemzetközileg is ismert magyarországi nagyságai közé emelkedett.
45 ⟶ 44 sor:
A felső-ausztriai [[Steyr (település)|Steyrben]] született. Tanulmányait a bécsi egyetemen végezte el. [[Bécs]]ben orvosi és [[Heinrich Johann Nepomuk von Crantz|Crantz]] vezetése alatt [[botanika]]i tanulmányokkal foglalkozva az orvosi és bölcseleti doktorátust szerezte meg. Eleinte [[Felső-Ausztria|Felső-Ausztriában]] gyakorló orvos, majd a felső-magyarországi bányavárosok főorvosa [[Selmecbánya|Selmecbányán]]. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] [[1770]]-ben a Nagyszombati Egyetemet kibővíti orvosi karral, ahol a kémia és botanika tanárának nevezik ki. [[1777]]-ben a királynő az egyetemet áthelyezteti Budára majd [[1784]]-ben fia [[II. József magyar király|II. József]] Pestre.
A professzor a költözéseket követve egészen [[1808]]-ig töltötte be az egyetemi tanári hivatását. Mindenütt füvészkertet is szervezett és hazai növényeket ültetett. [[Budapest]] [[VIII. kerület]]ében ma is működő [[Füvészkert (Budapest)|Füvészkertet]] saját pénzen vásárolt telken alapította meg, ahol virágzó gyümölcsöst létesített. Kortársával, [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)|Tessedik Sámuel]]lel együtt az alföldi gyümölcstermesztés úttörői voltak. Mint tanár kétszer volt rektor, mint tudós sokat foglalkozott a kémiával és botanikával, sőt, 1784-ben tudós-társaságot is toborzott össze. Irodalmi működése a kémia és a növénytan terjesztését célozta. Számos hazai növényt ismert fel és a füvészkert kiadott névjegyzékeiben képekkel illusztrálva írta le új névvel jelölten őket. Ilyen jegyzékek az [[1785]]. évi ''Index horti botanici Tyrnaviae'', és [[1788]]. évi ''Index horti botanici Universitatis Hungaricae, quae Psthini est''. [[Endlicher]]. Indexében melyet nem fejezett be összesen 1656 növényfaj nevét sorolta fel és rézmetszetben mellékelt hozzá 26 növényrajzot.
=== A kémia magyarországi megalapozása ===
| |||
