„Nagypéntek” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(ezt a vandalizmust miért kellett ellenőrzötté tenni?)
[[Fájl:Cristo crucificado.jpg|bélyegkép|jobbra|''[[Jézus|Jézus Krisztus]] a kereszten'', [[Diego Velázquez]] (1599-1660) festménye]]
 
A '''nagypéntek''' a [[Kereszténység|keresztény]] [[Liturgia|liturgiában]] a [[húsvét]] előtti [[péntek]]. A húsvét előtti 2. és a [[farsang]]i időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg [[Jézus|Jézus Krisztus]] kínszenvedéséről, [[Keresztre feszítés|kereszthaláláról]] és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap (''Sacrum Triduum Paschale'')<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/H/h%C3%BAsv%C3%A9ti%20szent%20h%C3%A1romnap.html húsvéti szent háromnap (lat. Sacrum Triduum Paschale)]</ref> második napja. A nap [[Magyarország]]on [[2017]] óta [[munkaszüneti nap]], dátuma [[március 20.|március 20]]-tól [[április 23.|április 23]]-áig változhat.
 
== Jézus halálának lehetséges időpontja ==
A pontos dátum kiszámítását problémássá teszi a [[Szinoptikusok|szinoptikus evangéliumok]] és [[János evangéliuma|János evangéliumának]] beszámolói közötti látszólagos eltérések. Az előzőek leírása szerint [[Utolsó vacsora|az utolsó vacsora]] egyértelműen a zsidó húsvéti bárány elfogyasztását jelentette (az egyiptomi kivonulás emlékezetére), amit a zsidók az év első hónapjának 14. napján, csütörtök este (a zsidó napok naplementétől naplementéig tartanak) azaz a zsidó Nisan hónap 15-én tartották. A másnapi [[keresztre feszítés]] így még mindig Nisan 15-én, de már pénteken történt. János azonban úgy írja le ezt a történetet, hogy az arimátiai József – [[Quintus Pontius Pilatus|Pilátus]] engedélyével – Jézus holttestét még az ünnepi előkészületek előtt helyezte el a közeli saját új sírjába (Jn,19:42), ami azt jelenti, hogy az utolsó vacsorát legkésőbb a zsidó húsvét előtti estén tartotta Jézus tanítványaival. Ennek az ellentmondásnak a feloldására számos kísérlet történt, de a (Jn,13:1 alapján) legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy Jézus tudta, hogy eljött az utolsó órája és emiatt az utolsó vacsorát előbbre hozta keddre vagy szerdára (ilyen módon több idő juthatott a keresztre feszítés előtti eseményekre is).
[[Fájl:Michelangelo's Pietà Saint Peter's Basilica Vatican City.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Michelangelo Buonarroti|Michelangelo]] [[Pietà (Szent Péter-bazilika)|Pietàja]]: Mária a halott Jézussal]]
A fontos egyetértés az [[evangélium]]ok között az a tény, hogy a keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt Kr. u. [[26]] és [[36]] között. Ebben az időszakban Nisan 14-e (János alapján) csak 27-ben, 30-ban, 33-ban és 36-ban esett péntekre. Érvek szólnak mindezen évek mellett: Lukács evangéliuma megemlíti, hogy Jézus körülbelül 30. évében, [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] pedig [[Tiberius római császár|Tibérius császár]] uralkodásának 15. évében kezdte el nyilvános munkásságát. Ha elfogadjuk az [[i. e. 6]]-ot Jézus születési évének, akkor ez a nyilvános működés kezdetét Jézus esetében Kr. u. 26-ra teszi, Keresztelő Szent János esetében pedig Kr. u. 29-re. (Tiberius Kr. u. 14-ben lett császár), azaz túl késő Jézushoz viszonyítva (mivel János evangéliuma három különböző húsvétot említ meg Jézus nyilvános élete során). Emiatt a keresztre feszítés idejét Kr. u. 33-ra kell tennünk. Emellett szól az az érvelés is, miszerint [[Lucius Aelius Seianus|Seianusnak]] a zsidók elnyomatására vonatkozó rendeléseit Seianus halála után, Kr. u. [[32]]-ben Tiberius eltörölte (ami jó magyarázatot adhat arra, hogy Pilátus miért engedett akarata ellenére a Jézus kivégzését követelő zsidóknak). Ha azonban elfogadjuk azt, hogy Tiberius uralkodását sokan [[Augustus római császár|Augustus császár]] halála előtti hatalmával kezdik (Kr. u. 11), akkor [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] munkásságának kezdetét Kr. u. 26-ra lehet tenni, ami Jézus halálának legvalószínűbb időpontját Kr. u. 30. április 7-ére teszi. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy a zsidók időszámításukat a [[Nap]] és a [[Hold]] járására alapozták, dátumaikat holdfázisokban fejezték ki, és a mai [[naptár|naptárakat]]akat csak a Kr. u. [[5. századbanszázad]]ban kezdték el számításokra alapozni, a korábbi dátumokat, és hogy azok a hét melyik napjára estek, pontosan meghatározni csaknem lehetetlen.
 
== Katolikus liturgia ==
Névtelen felhasználó