„Horvát-Szlavónország” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2015/07/varga-szabolcs-a-horvat-mult-abrazolasa-a-kozepiskolas-magyar-tortenelemtankonyvekben-06-01-11/ |
||
40. sor:
== Történelem ==
Szlavónia a honfoglalás előtt az Avar, majd a Frank Birodalom része volt, mely a [[Dráva-Száva-köze|Dráva-Száva-közét]] jelentette. A [[honfoglalás]]tól ez a terület a [[Magyar Királyság]] szerves része lett. [[I. László magyar király|Szent László]] király 1091 előtt megalapította a zágrábi püspökséget ([[Kaptol]]), ami Szlavónia területén helyezkedett el. A korábban önálló [[Horvát Hercegség]], mely [[I. Tomiszláv horvát király|I. Tomiszláv]] király óta (925-től) [[Horvát Királyság]], nem azonos a mai Horvátország területével; a Kapela-hegységtől délre elterülő régiót foglalta magába. Az utód nélküli [[Dmitar Zvonimir horvát király|Zvonimir]] halála után belviszály tört ki, majd [[I. László magyar király|Szent László]] 1091-ben elfoglalta Horvátországot.<ref>http://erettsegi-tetelek.pmpcomp.hu/tortenelem-tetelek/szent-laszlo-es-konyves-kalman/</ref><ref>http://dragon.unideb.hu/~kltegimn/CLASSES/12C/HTM/PZ/HU/LAKK27.HTM</ref><ref>http://209.85.129.132/search?q=cache:wT6TmlBvecoJ:www.pedtori.extra.hu/tori/arpadhazdinkapcs.doc+Szent+L%C3%A1szl%C3%B3+elfoglalja+Horv%C3%A1torsz%C3%A1got&hl=hu&ct=clnk&cd=8&gl=hu</ref> Horvátország a Magyar Királyság társországa lett, és önálló autonómiával bírt, hiszen eleinte magyar hercegek, később (a [[13. század]] második felétől) a bánok vezették. Innentől kezdve a horvát-magyar közjogi viszony rendkívül egyedi, a perszonáluniónál jóval sokrétűbb volt, és nemzetközi párhuzamát inkább az Angol Királyság Waleshez fűződő viszonyában lehetne megtalálni. A bánok a magyar király nevében magas rangú helytartók voltak. Horvátország továbbra is Magyarország
[[1868]]-ban az [[kiegyezés|osztrák–magyar kiegyezés]] értelmében történt radikális közjogi változásokat látva az újonnan létrejött [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] Magyarország nemzetiségei is próbáltak az addiginál jobb pozíciókat kiharcolni maguknak. Közülük a horvátok voltak a legeredményesebbek: [[1868]]-ban aláírták és törvénybe iktatták a [[horvát-magyar kiegyezés]] néven is emlegetett 1868. évi XXX. törvénycikket (Horvátországban 1868. évi I. törvénycikk), melynek értelmében a magyar politikai elit elismerte a [[horvátok|horvátot]], mint politikai [[nemzet]]et és kimondta, hogy Magyarországon (a Magyar Királyságon belül) a közigazgatási [[Magyarország]], illetve elismerte, hogy [[Horvátország|Horvát]]- és [[Szlavónia|Szlavónország]] egy államközösséget képeznek, amin belül Horvát–Szlavónország egy külön territóriummal bíró politikai nemzet.
| |||