„Egyházmegye” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
→‎A római katolikus egyházmegyék: Téves változtatás visszajavításaː az egyházmegye nem emelkedhet "érseki" rangra, mert az érsek nem terület, hanem személy. Egy egyházmegye max. érsekSÉG lehet, de a pontos elnevezés a "főegyházmegye".
35. sor:
A [[második világháború]] után az újból előállt helyzetben az ilyen területek évtizedekig ismét apostoli kormányzóságként működtek, azonban miután [[1982]]-ben [[II. János Pál pápa]] egyházjogilag egyesítette őket a szomszédos magyarországi egyházmegyékkel,<ref>{{cite web |url=http://uj.katolikus.hu/kronologia.php?h=39 |title=Magyar egyházi kronológia, 1982 |accessdate=20150406 |publisher=[[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]]}}</ref> már egyre inkább csak hagyományaikban őrizték egykori különállásukat. Az egyházi nyelvezet ezeket a valamilyen fokban tiszteletben tartott önállóságot élvező területeket "északi rész" néven tartotta számon, aminek nyomai a [[Liturgia|liturgikus]] előírásokban a mai napig fellelhetők.<ref>{{cite web |url=http://zsolozsma.katolikus.hu/2015/07/08/ |title=A Szeged-Csanádi egyházmegye északi részének külön liturgikus ünnepe (a Nagyváradi egyházmegyéhez való korábbi tartozás hagyománya nyomán) |accessdate=20150405 |publisher=[[Az Imaórák Liturgiája]] |work=http://zsolozsma.katolikus.hu}}</ref> Így volt a [[nagyváradi római katolikus egyházmegye]] határon belül maradt területe a [[Szeged-Csanádi egyházmegye|csanádi egyházmegye]], míg a kassai, a rozsnyói és a szatmári egyházmegyék anyaországban maradt részei az egri főegyházmegye három különálló "északi része".<ref>{{cite web |url=http://szatmariegyhazmegye.ro/url/Scheffler-Janos--emlekek |title=Scheffler János - emlékek a Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegyében |accessdate=20150406 |work=http://szatmariegyhazmegye.ro}}</ref>
 
A magyarországi római katolikus egyházmegyék rendszere legutóbb [[1993]]-ban esett át nagymértékű változáson, amikor II. János Pál pápa [[május 30.|május 30]]-án kelt ''Hungarorum Gens'' kezdetű [[apostoli konstitúció]]jával újrarendezte a püspökségek beosztását.<ref name=megyek>{{cite web |url=http://uj.katolikus.hu/adattar.php?h=4 |title=Egyházmegyék |accessdate=20120325 |publisher=[[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]]}}</ref> Ekkor két új egyházmegye (a [[Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye|debrecen-nyíregyházi]] és a [[Kaposvári egyházmegye|kaposvári]]) jött létre, valamint a veszprémi egyházmegye érsekifőegyházmegye (érsekség) rangra emelkedett, és ezzel létrejött az új veszprémi érseki tartomány. Emellett számos helyen jelentősen megváltoztak az egyházmegyék határai (ez sok esetben, de nem mindig a közigazgatási [[Megye (közigazgatási egység)|megyék]] területével való összehangolást jelentett). Voltaképpen ekkor történt meg a latin rítusú magyar egyházszervezet teljes hozzáigazítása a trianoni határokhoz.
 
==== A görögkatolikus egyházmegyék ====