„Bajmóc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Testvérvárosok: ehh... |
|||
43. sor:
Várát a [[13. század]] második felében építette a Hont-Pázmány nembeli Kázmér, majd [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]], [[1321]] után királyi vár. A [[középkor]]ban olasz tulajdonosai voltak, akik bővítették és védőfalakkal erősítették. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király, [[Corvin János]] és a Szapolyaiak után [[1527]]-ben a Thurzóké lett, akik sokat építettek rajta. A [[törökök|török]] [[1530]]-ban és [[1599]]-ben is eredménytelenül ostromolta. [[1604]]-ben [[Bocskai István|Bocskainak]] megnyitotta kapuit. [[1637]]-ben a Pálffy családé lett. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt a [[kuruc]]ok csak hosszas körülzárás után, [[1704]]. [[július 8.|július 8-án]] tudták kapitulációra bírni. A [[trencséni csata|trencséni csatát]] követően a császáriak egyheti ostrom után, [[1708]]. [[november 11.|november 11-én]] foglalták vissza.
[[Fényes Elek]] szerint ''"Első Károly alatt valami Selotus nevű Bán birta, mint bajmóczi gróf; I-ső Lajos alatt László, Oppelni herczeg, s Magyarországi nádor; később Leustachius de Hsva, szinte nádor; a min ez kitetszik egy 1393-ban kiadott diplomájából. 1473-ban Onuphrius nevü grófokat esmérte urának; majd ezek elhunytával Corvinus Mátyás királyt, ki azt fiának, Corvinus Jánosnak ajándékozá. Ennek Poky nevü várnagya egy izben alattomosan meg akará János herczeget öletni; de hiv cselédei által megmentetvén, Poky életével lakolt. Corvinus János után Zápolyát uralta; I-ső Ferdinád azonban Thurzó Eleknek adá, kinek családja magvaszakadtával a gr. Pálffy családra szállott, s most gr. Pálffy Ferencz birja a hozzátartozó uradalommal együtt, melly 3 m. városból, 14 többnyire nagy falukból áll. Viszontagságai a várnak különfélék voltak. Ugyanis Trencsényi Máté I-ső Károly ellen hadat inditván, elfoglalta; V-ik László és Erzsébeth alatt a Hussiták voltak birtokában. 1533-ban a törökök a várost elpusztitották, de a vár sértetlenül maradt. 1599-ben ugyanez történt; majd ismét Bocskay seregei vették körül; s ekkor a gróf [[Thurzó Szaniszló]] parancsolatára, ki már ekkor a [[Sempte|Szemptei]] várat feladta, meghódolt. 1704-ben tiz hónapi ostrom után nyitotta fel kapuját Bercsényinek, ki a várat az uradalommal együtt magának tartotta. 1470-ben az emlitett Onuphtrius gróf egy gazdag prépostságot alakitott itt, melly most is fentáll, s a prépost Bajmócz birtokosától neveztetik ki."''
Fényes Elek így ír róla: ''"Bajmócz, (Bojnicz, Bodnicze), igen régi tót m. város, Nyitra vgyében, egy hegyen, közel a Nyitra vizéhez: 811 kath. lak., kik többnyire mesteremberek, és vagyonosak."''
A Pálffyak végig karban tartották egyik legfőbb birtokközpontjukat, majd a [[20. század]] elején pompás, 365 ablakos várkastéllyá varázsolták. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Privigyei járás]]ához tartozott.
60. sor:
* Fő nevezetessége [[1899]] és [[1909]] között átalakított [[Bajmóc vára|vára]], mely teljes épségben áll. Megközelítőleg tíz film forgatásának helyszíne. Többek között itt forgatták a ''Pán a hvezdár'', ''[[Fantaghiro-filmek|Fantaghiro]]'', ''Šíleně smutná princezná'' és a ''Zlaté jablko'' [[Csehország|cseh]] illetve [[Szlovákia|szlovák]] filmeket.
* A vár alatti parkban 30-40 fokos termálvizű gyógyfürdő található, melyről Fényes Elek ezeket írja: ''"A hegy tövében közel a Nyitrához egy meglepő szépségű vidéken van egy meleg fürdő. A forrás a tágas fördő-épület közepén fakad, s vize szintolly orvosi erővel bir, mint a Pöstyéni; azonban nincs olly meleg, mint emez, de hideg viz elegyitése nélkül meg sem lehet benne fördeni. Kénkőrész, nincs annyi benne, de a helyett timsó. Szinére nézve olly tiszta, hogy a fenekén a legkissebb tárgyat is megláthatni. A fürdő-épületben négy osztályokra hasított állófürdő (Gehbaad) van, a különböző sorsu vendégek számára. Ezenkivül több vendégszobák. A fördőben két cső segedelmével a hideg és meleg viz szüntelen ki- és befolyván, a melegség fokát tetszés szerint mérsékelni lehet."''
* A várkastély bejáratának közelében áll Szlovákia legöregebb, több mint 700 éves fája, melyet [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[Nagylevelű hárs|hársfájának]] neveznek.
* Toursi Szent Mártonnak szentelt ''római katolikus templom''a a [[14. század]] második felében épült a régebbi, 1244-ben már említett templom helyén. Déli gótikus kápolnája a [[15. század]] második felében épült, [[1520]]-ban és [[1640]]-ben átépítették. A kóruson két, 17. századi dombormű található, a templom berendezése 17-18. századi.
| |||