„Géza magyar fejedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 81.182.68.234 (vita) szerkesztéséről Bright side of life szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nevének eredete |
||
38. sor:
== Nevének eredete és címe ==
A [[Géza]] név, ahogy ma használják, nem felel meg a régi kiejtésnek és hibás olvasásnak köszönheti eredetét. Nevének eredeti olvasata a ''Gyevi, Gyeü, Győ, Gyű'' alakok valamelyike lehetett (ld. az [[Algyő]] vagy a ''Gyevi tanyák'' földrajzi neveket). Kicsinyítő képzős formája a ''Gyevicsa, Décse'' lehetett. Neve a [[türkök|türk]] [[Istemi]] [[jabgu]] (nyugati türk ''dzsebu'', ''dzsevu'') méltóságnevéből származik.
[[Czuczor Gergely]] és [[Fogarasi János (nyelvész)|Fogarasi János]], illetve ''[[A magyar nyelv szótára]]'' a következőket mondja a Géza névről:
:„''Geysa'' szó (a [[Anonymus|Névtelen jegyzőnél]]), és ''Geyche'' vagy ''Geycha'' (a későbbi krónikákban) megfelel a mongol ''geikcsi'' szónak, mely fénylőt, vagy ''geikszen'' szónak, mely világosodottat jelent (Schmidtnél: der Erleuchtete); az utóbbi egy mongol regében valósággal is eléfordul mint személynév; a ''k'' a ''cs'' v. ''sz'' előtt épen úgy kimaradhatott, mint szent szóban, mely a latin, sanctus-ból kölcsönöztetett, a ''t'' előtt. A föntebbi ''geikcsi'' és ''geikszen'' a mongolban részesülő, amaz a jelenben, ez a multban, az igető ''gei'' am. fényljél, fényeskedjél; fény.”{{refhely|Czuczor és Fogarasi 1870}}
[[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Kónsztantinosz]] a magyar fejedelmekkel kapcsolatban feljegyezte a ''megasz arkhón'', [[Querfurti Brúnó]] a ''magnus senior'' címet. Magyarul ez valószínűleg ''nagyúr'' lehetett, ami a törzsek élén álló – törzsfő – [[úr (törzsfő)|urak]] közül az elsőt, a mindenki felett állót jelentette. Ma ezt sokan ''nagyfejedelem''nek mondják.<ref name="Györffy:István:6.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 6 / A nyugati térítés kezdetei. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref><ref>VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár (913–959) X. század közepén szerkesztett államkormányzati műve, amit az utókor a De Administrando Imperio ( DAI – A birodalom kormányzásáról ) címmel látott el, Árpádot egy ízben a „Turkia [Magyarország] nagyfejedelme (μέγας Τουρχίας αρχων) ” méltósággal említi. Mintegy fél évszázaddal később Querfurti Brúnó egy Magyarországra indított levélről szólt akképp, hogy azt Gézához, „a magyarok nagyfejedelméhez (ad Ungarorum seniorem magnum)” intézték. Mivel Árpádot és dédunokáját, Gézát egyaránt a ’'''nagyfejedelem'''’ jelentésű uralkodói titulussal ruházta fel egy-egy külhoni szemlélő, ezért kézenfekvő, ha az általuk vezetett államot utólag Magyar Nagyfejedelemség néven nevezzük. Lásd: Szabados, György (2013) Egy steppe-állam Európa közepén: Magyar Nagyfejedelemség. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából, 6-7. pp. 119-150. ISSN 1842-5089</ref>
106 ⟶ 109 sor:
[[Magyarország]] első templomát [[Székesfehérvár]]ott, a későbbi királyi székhelyen építtette fel. A négykaréjos, centrális, bizánci stílusú templomot egyesek szerint [[Péter apostol|Szent Péternek]] szentelték. Alapfalait 1971-ben tárták föl. Alaprajzát eltérő színű útburkolat jelzi a [[Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)|fehérvári székesegyház]] előtt (a képen). Gézát végakarata szerint ebben a templomban helyezték örök nyugalomra.<ref>{{cite web |url=http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,435,0,0,1,0 |title=Székesfehérvár |accessdate=2013-08-01 | publisher=Templomok és harangok a történelmi Magyarországon |work=templom.hu |format=HTML }}</ref>
==
{{források}}
== Források ===
* [http://czuczor.oszk.hu/kereses.php?kereses=szem%C3%A9lyn%C3%A9v {{aut|Czuczor Gergely}} és {{aut|Fogarasi János}} (1870): Személynév. ''In'' ''A magyar nyelv szótára''. Ötödik kötet. Pest.]
== További információk ==
| |||