Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:Flag of Switzerland.svg|jobbra|150px|jobbra|bélyegkép|Svájc zászlaja]]
'''[[Svájc]] zászlaja''' a világon használt két négyzet alakú lobogó egyike. A másikat a [[Vatikán zászlaja|Vatikán]] használja. A konföderáció ugyan az egyik legkorábban létrejött független államok közé tartozik, jelenlegi lobogója mégis igen rövid múlttal rendelkezik. A zászló mai formáját [[1889]]-ben érte el, és az alapvető motívumai is legkorábban a [[14. század]]ban körvonalazódhattak. A svájci lobogó piros háttér előtt egy egyenlő téglalapokból álló fehér keresztet formáz. A kereszt arányait pontosan rögzíti az ország alkotmánya. Ezek szerint a kereszt középpontja pontosan a négyzet átlóinak metszéspontjában van, és karjainak hossza hatszorosa szélességéhez viszonyítva. A négyzet alakot a svájci felségjelzésű hajókon a megszokott 2:3 arányú lobogó váltja fel.
==Története==
 
A svájci lobogó története egy népszerű legenda szerint egészen a [[Római Birodalom]] idejéig nyúlik vissza. Eszerint a vörös mezőben lévő fehér kereszt valamikor a [[Thébai Légió]] jelvénye volt. A légiót [[Szent Mór (3. század)|Szent Móric]] vezette, és kizárólag [[Kereszténység|keresztényekből]] állt. A császár [[302]]-ben kivégeztette Móricot és egész légióját, mivel azok megtagadták az engedelmet az uralkodó keresztényüldözési parancsa hallatán. Pár évvel halála után Móricot szentté avatták, és utólag nemesi ranggal tisztelték meg. Móric nemesi címerén egy fehér kereszt szerepelt vörös háttérrel.
 
Népszerű tévedés, hogy a svájci lobogó [[Schwyz]] kanton zászlajából ered, ugyanis az államszövetség már használta a fehér keresztes címert, amikor Schwyz zászlajára tette a jelképet. Többen [[Zürich]] befolyására gyanakodnak, hiszen a város igen nagy befolyással rendelkezett a konföderációban, és [[1273]]-ban a város megkapta a császártól a fent említett fehér keresztes lobogót az autonómia elismeréseként. Mindez azonban nem bizonyítja, hogy Zürich kanton hatására alakult volna ki a mai lobogó.
 
[[Fájl:Flag of Canton of Schwyz.svg|balra|150px|bélyegkép|[[Schwyz]] kanton lobogója]]
A svájci jelkép kialakulásában jelentős szerepet játszottak a teljes függetlenségért vívott háborúk. Ezek során ugyanis a saját felségjelük alatt vonuló kantonok ráébredtek, hogy szükség van egy egységes jelre, zászlóra. [[1339]]-ben a [[laupeni csata|laupeni csatában]] már megjelent a vörös hátterű fehér kereszt, amely [[1540]]-ig szinte a mai formájába rázódott. De a [[vesztfáliai béke]] után, amely garantálta a kantonok függetlenségét, több százéves béke köszöntött Svájcra. Ennek köszönhetően a közös szimbólumok szinte elfelejtődtek. Az [[1798]]-as [[Franciaország|francia]] támadás után a franciák seregeiben harcoló svájciak újra jelképükké tették a fehér keresztet és a vörös hátteret. De a kereszt különböző motívumokkal volt dekorálva, és néha a felismerhetetlenségig be volt aranyozva és rajzolva. Ráadásul [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] uralkodása alatt a svájci seregek gyakran [[Tell Vilmos]] jelképei alatt vonultak.
 
136 151

szerkesztés