„Johann Friedrich Böttger” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gaborca (vitalap | szerkesztései)
Gaborca (vitalap | szerkesztései)
3. sor:
 
== Életpályája ==
Patikusinasként 1696-tól folytatott alkimista kísérleteket. Aranycsináló hírébe keveredett, ezért 1699-ben [[I. Frigyes porosz király]] embereinek zaklatása elől [[Szászország]]ba menekült. 1700-ban visszatért, azonban 1701-ben újból menekülni volt kénytelen, de Wittenbergben ráismertek és elfogták. 1703-tól [[II. Ágost lengyel király|Erős Ágost]] szász választófejedelem elfogatta és fogságban tartotta [[Königstein/Sächs. Schw.|Königsteinben]], [[Meißen]]ben és [[Drezda|Drezdában]], kényszerítve Böttgert alkimista kísérleteinek folytatására. Három évig itt tartózkodván, különböző hazugságok után megszökött, azonban [[Enns (várostelepülés)|Enns]]ben, Ausztriában utolérték, elfogták s Tschirnhausen gróf bórax- és porcelánkészítésre használta. Az előbbi csakugyan sikerült is 1705-ben, de Böttgert folyton katonai őrizet alatt tartották, minthogy nem akarták a titok kiszivárgását megengedni. Mikor a svédek 1706-ban Szászországba rontottak, Böttgert három segédjével Königssteinra vitték, ahol munkájukat folytatták.
 
1706-ban felfedezte a kínai vörös kőcserép anyagát. Ez az anyag sokkal keményebb volt, mint más kínai elődei, ezért vasporcelánnak is nevezték. 1707-ben ismét Drezdába ment és 1708-ban Tschirnhausen gróf halála után átvette a gyár vezetését. 1709-ben találta fel a fehér porcelánt. Az uralkodó e felfedezés birtokában alapította meg 1710. január 23-án a meisseni kőcserépgyárat, amelynek vezetését Böttgerre bízta. Ott a berlini, pétervári és bécsi udvarokkal alkudozni kezdett titkának felfedezése dolgában, amiért vizsgálatot indítottak ellene; de ő még a per befejezte előtt meghalt.