„Labrador (félsziget)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Elhelyezkedése és földrajza: linkjav + Wd |
|||
44. sor:
Labradort három oldalról tenger veszi körül; nyugaton a [[Hudson-öböl]], északon a [[Hudson-szoros]], északkeleten a [[Labrador-tenger]], délkeleten pedig a [[Szent Lőrinc-öböl]]. Labrador északnyugati részét az [[Ungava-félsziget]] alkotja, melyet Hudson-öböl, a Hudson-szoros és az [[Ungava-öböl]] vesz körbe. Itt található a félsziget legészakibb pontja, a Wolstenholme-fok is.
Labrador geológiai szempontból a [[Kanadai pajzs|kanadai pajzshoz]] tartozik, jellemző kőzetei a [[Prekambrium|prekambriumi]] eredetű [[gránit]], [[gneisz]] és [[gabbró]]. A jókora területű félszigeten több hegység is húzódik. Északon fekszik a [[Torngat-hegység]], itt található Labrador és Kelet-Kanada legmagasabb csúcsa, az 1652 m magas Mount Caubvick; valamint Labrador egyetlen nemzeti parkja, a Torngat Mountains Nemzeti Park. A félsziget középső részén 500-800 m magas tavakkal tarkított fennsík helyezkedik el. A folyók gyors sodrásúak, nem hajózhatóak. A leghosszabb folyó a 856 km-es [[Churchill (folyó)|Churchill-folyó]] {{Wd|Q3318}}. Egyéb jelentős vízfolyás még a Koksoak-, Arnaud-, La Grande-, Leaf-, George- és Great Whale-folyó. Labradoron található a világ egyik leggazdagabb vasérclelőhelye.
A növényzet Labrador északi részén erdős [[tundra]], melyet ritkás [[fekete luc|fekete]]- és [[szürke luc]], valamint [[balzsamfenyő]] alkot. A déli erdők [[tajga]] jellegűek, ahol a fenyők közé már lomblevelű fák is keverednek.
| |||