„III. Alfonz asztúriai király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
zöld link kékre
→‎Hódítások: első portugál grófság
28. sor:
 
== Hódítások ==
Amint arra a „nagy” jelző utal, rendkívül jelentős uralkodó volt a királyság történetében. Miután az utódlásért folyó küzdelemben elnyerte a trónt, Oviedóból a római kori városba, Leónba tette át királyi székhelyét. Alfonz arra törekedett, hogy visszaállítsa a vizigót királyságot. Uralkodása kezdetén az akkor még [[Pamplonai Királyság]]nak nevezett Navarrával szövetségben vezette a mórok elleni hadjáratait. [[871868]]-benban meghódította Coimbrát[[első ésportugál grófság|Észak-Portugáliát]], [[871]]-ben [[Coimbra grófság|Coimbrát]] és [[Kasztília]] egy részét, továbbá biztosította a León feletti fennhatóságát, megduplázta Asztúria területi kiterjedését. Később azonban a baszk tartományokkal kapcsolatos konfliktus miatt szakított Navarrával, és formálisan vazallusává tette.
 
Elsősorban a királyság határvidékén több, mórok támogatta felkelést kellett levernie. [[898]]-ban Grajal mellett, [[904]]-ben [[Zamora]] mellett nagy győzelmet aratott a mórok felett, ezek hatására időnként még császárnak is neveztette magát. A [[mórok]] vereségét elsősorban az okozta, hogy a [[Córdobai Kalifátus|Córdobai Emirátus]]ban a berberek lázadása belvillongásokat okozott, az emirátus meggyengült, így Alfonz hódításaival szemben a mórok nem tudtak fellépni. Uralkodásának végén elfoglalta Zamorát és [[Burgos]]t is, délről származó menekülteket telepített az országba.