Főmenü megnyitása

Módosítások

a
hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
A falut [[1347]]-ben ''"inter possessionem Tystina Thamasfolua vocatam"'' alakban említik először, majd [[1348]]-ban ''"possessionem Tistna vocatam"'' néven szerepel. [[1365]]-ben Széchy Péter fia, Miklós [[dalmácia|dalmát]]-horvát [[bán (méltóság)|bán]] és testvére, Domonkos [[erdély]]i [[püspök]] kapták királyi adományul illetve cserében a [[Borsod vármegye]]i [[Éleskővár|Éleskőért]], [[Miskolc]]ért és tartozékaikért [[Felsőlendva|Felsőlendvát]] és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu ''"Tyssina in districtu Beelmura"'' alakban szerepel.<ref>[[Csánky Dezső]]: ''Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában'' (Budapest, 1890)</ref> A felsőlendvai váruradalom belmurai kerületéhez tartozott. [[1499]]-ben ''"Thyssyna"'' alakban említik. A Széchyek fiági kihalásával a [[17. század]] végén a Szapáryak és a Batthyányak birtoka lett. A győri egyházmegye [[1698]]-as vizitációs jegyzőkönyvében „Tisina” plébánia központja, melyhez 14 falu tartozik, többségben evangélikus hívekkel.
[[Fájl:SLO-Tišina3.JPG|bélyegkép|balra|160px|Egy öreg lakóház]]
[[Vályi András]] szerint ''"TISINA. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és Gr. Batthyáni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik M. Szombathoz 3/4 mértföldnyire; határja síkos, földgye termékeny, réttye jó, legelője, és fája elég van, szőleji termők."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[Fényes Elek]] szerint ''"Tissina, vindus falu, Vas v., róna, termékeny vidéken a muraszombati uradalomban, 208 kath. lak."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[Vas vármegye]] monográfiája szerint ''"Csendlak vend falu 43 házzal és 307 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája [[Ferenclak|Ferenczfalva]], távírója [[Muraszombat]]. A körjegyzőség székhelye. Góthikus templomának építési ideje a XIV. századba tehető. A templom falain régi freskók nyomai láthatók. Plébániája a XVII. században virágzott. Kegyura gróf Szapáry Géza. Földesurai a Szapáryak, Batthyányak és Nádasdyak voltak."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
 
[[1890]]-ben Csendlaknak 307 lakosa volt. [[1910]]-ben 372, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott, [[1919]]-ben átmenetileg a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság|Mura Köztársaság]] része lett. [[1921]]-ben az első délszláv [[népszámlálás]] során 374 [[szlovének|szlovént]] és 8 [[magyarok|magyart]] számláltak a településen, közülük 373 katolikus és 9 evangélikus vallású volt. [[1931]]-ben 394 lakosa volt. [[1971]]-ben 439 lakost, 76 házat és 101 háztartást számláltak itt.
294 709

szerkesztés