„Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság” változatai közötti eltérés

| dinasztia =

| törvényhozás = Legfelsőbb Tanács

 

1990. május 23-án az ország elnevezése Moldovai Köztársasággá módosult, függetlenségét 1991. augusztus 27-én nyerte el.

 

 

== Története ==

=== Létrehozása ===

A Tatárbunár-felkelés leverése után a szovjetek 1924. október 12-én létrehozták a Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot az Ukrán SZSZK-n belül, a Dnyeszter és a Bug folyók közötti területen, ahonnan a propaganda segítségével egy romániai kommunista forradalmat készíthettek elő.

1939. augusztus 24-én a [[Harmadik Birodalom]] és a [[Szovjetunió]] egy 10 évre szóló megnemtámadási szerződést kötöttek, amely [[Molotov–Ribbentrop-paktum|Molotov-Ribbentrop paktum]] néven vált ismertté. A felek a szerződéshez csatolt titkos záradékban megállapodtak Európa  északi és keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról.<ref name="mrtext">[http://www.fordham.edu/halsall/mod/1939pact.html ''Text of the Nazi-Soviet Non-Aggression Pact''], executed August 23, 1939</ref> A titkos záradék  keretein belül a Román Királysághoz 1918 óta tartozó Besszarábia a szovjet érdekszférába került. Ezután a Szovjetunió és Németország is megkezdte a felosztott területek elfoglalását, amivel kirobbant a [[második világháború]].<ref name="stalinswars82">{{Harvnb|Roberts|2006|p=43 & 82}}</ref> Észtország, Lettország és Litvánia szovjet tagköztársaságokká váltak, míg Finnország elveszítette keleti határvidékét<ref name="wettig20">Wettig, Gerhard, ''Stalin and the Cold War in Europe'', Rowman & Littlefield, Landham, Md, 2008, {{ISBN|0-7425-5542-9}}, page 20-21</ref><ref name="senn">Senn, Alfred Erich, ''Lithuania 1940: revolution from above'', Amsterdam, New York, Rodopi, 2007 {{ISBN|978-90-420-2225-6}}</ref>.

 

A szovjet hatóságok több társadalmi és gazdasági csoportot bélyegzett meg gazdasági helyzetük, politikai nézeteik, vagy a korábbi rezsimhez fűződő kapcsolatuk miatt. Többségüket Szibériába és Észak-Kazahsztánba deportálták vagy áttelepítették őket; egyeseket bebörtönöztek vagy kivégezték. A romániai kommunista diktatúra tanulmányozásával foglalkozó bizottság jelentése szerint legalább 86604 embert tartóztattak le és deportálták 1940-1941 között. A modern orosz történészek ugyanezen időszakra a kivégzettek számát 90 000 főre becsülték.<ref>Mikhail I. Semenga, ''Tainy Stalinskoi Diplomatii'', Moskva, Vysshaya Shkola, 1992, p.270</ref> Az NKVD / MGB az 1944 és 1952 között periódusban felszámolta az összes anti-szovjet csoportot. A szovjetellenes szervezeteket, mint a Demokratikus Agrárpártot, a Szabadság Pártot, a Szabadság Demokratikus Szövetségét, az Arcaşii lui Ştefan-t, a Vasile Lupu Gimnáziumot és a Vocea Basarabiei-t betiltották, vezetőiket üldözték.<ref>{{Cite journal|year=2012|title=Forme de rezistenţă a populaţiei civile faţă de autorităţile sovietice în RSS Moldovenească (1940-1956) Petru Negura Elena Postica|journal=Dystopia|volume=I|issue=1-2|pages=59–88|url=https://www.academia.edu/4976054/Forme_de_rezistenta_a_populatiei_civile_fata_de_autoritatile_sovietice_in_RSS_Moldoveneasca_1940-1956_|accessdate=2013-10-09}}</ref>

 

 

A szovjet megszállás alatt a vallási üldöztetések számos egyházi személyt célzottak meg.<ref name="mphdr">(románul)Martiri pentru Hristos, din România, în perioada regimului comunist, Editura Institutului Biblic și de Misiune al Bisericii Ortodoxe Române, București, 2007, pp.34–35</ref> A szovjet megszállás után a vallási élet üldözése hasonló volt az oroszországi két világháború közötti üldözéshez.

 

 

=== Kollektivizáció ===

=== Brezsnyev időszak: 1964–1982 ===

1969 és 1971 között egy titkos nemzeti hazafias frontot hoztak létre több fiatal részvételével Chișinău-ban, összesen több mint 100 taggal, akik előbb a Moldovai Demokratikus Köztársaság létrehozását követelték, majd a Romániával való egyesülés támogatói lettek. 1971 decemberében Ion Stănescu, a Román Szocialista Párt egyik jelentése alapján Yuri Andropov, a KGB elnöke, felszámoltatta a Hazafias Frontot, Alexandru Usatiuc-Bulgár, Gheorghe Ghimpu és Valeriu Graur, a szervezet három vezetője, valamint egy negyedik személy Alexandru Şoltaianu, aki egy hasonló illegális mozgalom vezetője volt Észak-Bukovinában, letartóztatásra kerültek, majd később börtönbüntetésre ítélték őket.<ref>[http://www.adevarul.ro/articole/basarabeni-turnati-de-securitate-la-kgb.html Unioniști basarabeni, turnaţi de Securitate la KGB] {{Webarchive|url=https://web.archive.org/web/20090413022824/http://www.adevarul.ro/articole/basarabeni-turnati-de-securitate-la-kgb.html|date=2009-04-13}}</ref>

Az [[1970-es évek|1970-es]] és [[1980-as évek|80-as években]] Moldávia jelentős összegű beruházást nyert a Szovjetunió költségvetésétől, ami elősegítette az ipar, a tudományos létesítmények, valamint a lakhatás fejlesztését. 1971-ben a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot fogadott el Chişinău további fejlesztésére vonatkozó intézkedésekről", amely több mint egymilliárd rubel értékű beruházást biztosítottak a városnak a Szovjetunió költségvetéséből.<ref>[http://www.kishinev.info/architecture_en Architecture of Chișinău] {{Webarchive|url=https://web.archive.org/web/20100513230114/http://kishinev.info/architecture_en/|date=2010-05-13}} on Kishinev.info, Retrieved on 2008-10-12</ref> A későbbi döntéseknek köszönhetően a Szovjetunióból magasan képzett szakemberek költöztek a Moldáv SZSZK-ba, akik fellendítették a nehézipart és a tudományágakat. A Szovjetunióból érkezett támogatás ilyen elosztását részben befolyásolta az a tény, hogy Leonyid Brezshnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára 1964 és 1982 között a Moldáv SZSZK kommunista pártjának első titkára volt 1950-től 1952-ig. Ezek a gazdasági megegyezések 1991-től, Szovjetunió felbomlása után, megszűntek, amikor Moldova függetlenné vált.

[[Kategória:Kevés forrással rendelkező lapok|Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság]]

 

=== A függetlenség kikiáltása ===

1991. március 17-én Moldvában, a balti államokban, Örményországban és Grúziában támogatták a szakszervezeti népszavazás bojkottját 98,72% -kal, bármilyen szankció következménye nélkül.

 

 

A kérdést gyakran felvetették, miután a szovjetekkel való viszony elhidegült, de soha nem foglalkoztatta a lakosságot érdemben. 1989 novemberében, amikor az szovjet befolyás lecsökkent, Ceauşescu ismét felvetette a besszarábiai kérdést, és elítélte a szovjet inváziót a Román Kommunista Párt tizennegyedik kongresszusán.<ref>King, p.106</ref>

1976. június 22-én Ştefan Andrei találkozott [[Gerald Ford|Gerald Ford elnökkel]] a [[Fehér Ház|Fehér Házban]], ahol kijelentette, hogy nincs területi igényük a Szovjetunió felé és elismerte, hogy a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság a Szovjetunió szerves része". Ugyanekkor elfogadtatta, hogy a román és a [[Moldávok|moldáv]] nép nem egy és ugyanaz.

 

=== Közigazgatási felosztás ===

A Moldáviai SZSZK 1978. április 15-i alkotmánya előtt a köztársaságnak négy városa volt közvetlenül a köztársasági kormány alá rendelve: Chişinău, Bălţi, Bender és Tiraspol. Az új alkotmányban a következő városok kerültek be ebbe a kategóriába: Orhei, Rîbniţa, Soroca és Ungheni. A nyolc város mellett 40 körzet volt a közigazgatási alap.

 

== Gazdaság ==

 

== Társadalom ==

 

=== Ideológia ===

Az 1950-es évek elejétől kezdődően a kormány fokozatosan elhagyta a nyelvi szabványt, amely a Moldáv ASZSZK-ban is hivatalos, a román szabvány mintájára létrehozott központi besszarábiai beszéden alapult. A standard írásos nyelv ugyanaz volt, mint a román, kivéve, hogy cirill írással írtak. Ugyanakkor a középkori Moldovai Fejedelemségen kívül született román szerzőkhöz való hozzáférés korlátozott volt, hasonlóan az olyanokhoz, mint [[Eminescu]], [[Mihail Kogălniceanu]], [[Bogdan Petriceicu Hasdeu]], vagy [[Constantin Stere]] akik egy román nacionalizmus hívei voltak. A szomszédos országokkal való kapcsolatok azonban nem tartottak szünetet, és 1956 után az emberek lassan meglátogathatták rokonaikat Romániában. Ráadásul a román sajtó hozzáférhetővé vált, a román TV és rádió programok a határ másik oldalán is könnyen elérhetők voltak. Mindazonáltal a Prut-folyó mentén fekvő szovjet-román határszakasz, amely Romániától választtotta el Besszarábiát, a nyilvánosság számára elzárt volt.

 

 

=== Kultúra ===

A moldávokat arra ösztönözték, hogy tanulják az orosz nyelvet, amely minden adminisztrátori munkához szükséges volt (az szovjetek célja az orosz etnikumközi kommunikációs nyelv létrehozása volt a Szovjetunióban). A korai években több nem-moldáv származású párttag nyert politikai és tudományos pozíciót (a Moldáv SZSZK politikusainak csak 14% -a számított teljesen moldáv származásúnak 1946-ban), bár ez megváltozott az idő múlásával.

 

 

=== Demográfia ===

== A kommunista diktatúra tanulmányozásával foglalkozó bizottság ==

A kommunista diktatúra tanulmányozásával foglalkozó bizottság Moldovában az ország 1917-1991 közötti történelmével foglalkozik, az Ukrán SZSZK-hoz rendelt Moldovai ASZSZK létrehozásától a függetlenség kikiáltásáig.

 

== Jegyzetek ==

 

== Források ==

* Charles King, ''The Moldovans: Romania, Russia, and the Politics of Culture'', Hoover Institution Press, 2000

* Igor Cașu, ''Dușmanul de clasă. Represiuni politice, violență și rezistență in R(A)SS Moldovenească, 1924-1956'', Chișinău, CARTIER, 2014

* {{Citation|title=Stalin's Wars: From World War to Cold War, 1939–1953|year=2006|last=Roberts|first=Geoffrey|author-link=Geoffrey Roberts|authorlink=Geoffrey Roberts|publisher=Yale University Press|isbn=0-300-11204-1|ISBN=0-300-11204-1}}

 

* [https://web.archive.org/web/20090216093607/http://files.osa.ceu.hu/holdings/300/8/3/text/52-6-111.shtml THE NEW CONSTITUTION OF THE MOLDAVIAN SOVIET SOCIALIST REPUBLIC by George Cioranescu and R. Flers]

* [[iarchive:MoldaviaAFlourishingOrchard|''Moldavia; a flourishing orchard'']] by Aleksandr Diorditsa

* [http://oldchisinau.com/history/soviet/ photogallery of the Kishinev (Chișinău) (1950s-1980s) - the capital of the Moldavian Soviet Socialist Republic]

[[Kategória:Európa történelmi államai]]