„Stockholm” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Történelem: betűhiányok pótlása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
|||
205. sor:
Az első épület egy erődítmény volt, amely a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat szabályozta. Az "észak Velencéjének" is nevezik.
Stockholm városmagja az óváros, svédül: [[Gamla Stan]]) a Helgeandsholmen sziget
Stockholm stratégiai és gazdasági szerepköre fontos tényező volt a [[Dánia uralkodóinak listája|dán uralkodók]] és a [[Kalmari unió]] kapcsolatait illetően, és a nemzeti függetlenségi mozgalom során a 15. században. [[II. Keresztély dán király]] 1520-ban bejutott a városba. 1520. november 8-án ezen esemény vezetett a szembenálló felek közt a [[Stockholmi vérfürdő|Stockholmi vérfürdőhöz]], majd vezetett további felkelésekhez és végezetül a Kalamari unió felbomlását idézte elő. 1523-ban [[I. Gusztáv svéd király]] uralmával és királyi hatalmának megerősödésével kezdetét vette Stockholm lakosságának növekedése, mely 1600-ra már elérte a 10 000 főt.
A 17. század során Svédország vezető hatalommá vált Európán belül, mely visszatükröződött Stockholm fejlődésén is. 1610 és 1680 között a város népessége meghatszorozódott. 1634-ben Stockholm hivatalosan is a svéd birodalom fővárosává lépett elő. A kereskedelemmel kapcsolatos szabályokat rögzítették, amelynek következtében
1710-ben pestisjárvány tört ki, amely miatt mintegy 20 000 fő vesztette életét a városban, amely a népesség 36 százaléka volt.<ref>''[https://books.google.com/books?id=sB7rtxDpeB4C&pg=PA9&dq&hl=en#v=onepage&q=&f=false Stockholm: A Cultural History]''. Tony Griffiths (2009). [[Oxford University Press|Oxford University Press US]]. p.9. {{ISBN|0-19-538638-8}}</ref> A [[nagy északi háború]]t követően a város fejlődése abbamaradt. A népesség növekedése megállt és a gazdaság fejlődése is lelassult. A várost sokkolta, hogy elveszítette nagyhatalmi pozícióját a kontinensen. Ugyanakkor a város megőrizte politikai szerepkörét Svédországon belül és kulturális fejlődés kezdődött [[III. Gusztáv svéd király]] uralkodása idején.
| |||