„Királyi Magyarország” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
== A folytonosság kérdései ==
[[Kép:Regni Hungariae Delineatio Studio M. Seutt. S.C.M. Geogr. Aug. Vind.jpg|balra|bélyegkép|265px|''Regni Hungariae'', a Magyar Királyságról készült térkép (Augsburg, 1656–60-ban)]]
A [[16. század]] magyar politikusai nem fogadták el az ország két, majd három részre szakadását: 1541-ig jogi értelemben egyetlen Magyar Királyság létezett, melynek a sors szerencsétlen alakulása folytán két uralkodója volt.
A mohácsi csatavesztés, majd Buda, Székesfehérvár és Esztergom török kézre kerülése korántsem jelentette Magyarország végét: az ország közvéleménye a török hódoltságot ideiglenesnek tartotta, ezt az állapotot fejezték ki a kora újkorban készült térképek is. A török kézen lévő alföldi és dunántúli területek nemessége a királyi Magyarországon mindvégig megtartotta vármegyei közgyűléseit. Ráadásul a magyar nemesség
A Királyi Magyarország a Magyar Királyság közvetlen folytatója volt: Buda eleste ([[1541]]) után Pozsonyban tartották a rendi országgyűléseket, Pozsonyban tartózkodott a [[nádor]] és a Királyi Tanács is.
| |||