„Királyi Magyarország” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővít |
|||
17. sor:
A mohácsi csatavesztés, majd Buda, Székesfehérvár és Esztergom török kézre kerülése korántsem jelentette Magyarország végét: az ország közvéleménye a török hódoltságot ideiglenesnek tartotta, ezt az állapotot fejezték ki a kora újkorban készült térképek is. A török kézen lévő alföldi és dunántúli területek nemessége a királyi Magyarországon mindvégig megtartotta vármegyei közgyűléseit. Ráadásul a magyar nemesség a végvári katonaság segítségével a török által elfoglalt országrészen továbbra is bíráskodott és behajtotta az adókat („kettős hódoltság”, ''codominium'').
A Királyi Magyarország a Magyar Királyság közvetlen folytatója volt: Buda eleste ([[1541]]) után Pozsonyban tartották a rendi országgyűléseket
== Kormányzat ==
| |||