„Királyi Magyarország” változatai közötti eltérés

(hiv.)
A [[16. század]]ban feltételezhetően 100 000 horvát érkezett Nyugat-Magyarország területére. A [[burgenlandi horvátok]] az [[1530-as évek]]ben érkeztek Kordun, Lika, Gornji Kotar, Una, Velebit vidékeiről, valamint részint [[Bosznia-Hercegovina|Boszniából]]. Egy évtizeddel később Szlavóniából érkeztek bevándorlók. Elsősorban a nyugat-magyarországi [[Erdődy család|Erdődy]]- és [[Batthyány család|Batthyány]]-birtokokra települtek.
 
A tizenöt éves háború időszakában [[Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)|Pállfy Miklós]] nagy számban telepíttette át a királyi Magyarországba a Baranya és Tolna megyei [[szerbek]]et. Nicolaus Gablmann 1594. szeptember 30-án kelt emlékiratában már amellett érvelt, hogy a hódoltsági területen élő összes rácot át kell telepíteni a Királyságba. Az 1590-es években már jelentős szerb kolóniák találhatók [[Győr]]ben, [[Komárom története|Komárom]]ban, valamint [[Érsekújvár]] környékén.<ref>Bagi Zoltán: [http://www.fonsfolyoirat.hu/images/fonsanyagok/Fons/fons_2013_3_szam/FONS_2013_3.pdf A tizenöt éves háború jelentősége.] ''Fons'' 2013/3. 285–286. o.</ref>
 
Még javában zajlott [[A török kiűzése Magyarországról|az oszmán hadsereg kiszorítása]] a hódoltsági részekről, amikor az első betelepítési hullám Dél- és Délnyugat-Németországból kezdetét vette. A telepítést az Udvari Kamara és a nagybirtokosok végezték: [[1693]]-ban a [[Fekete-erdő]]től délre eső területekről származó sváb telepesek érkeztek [[Pilisvörösvár]]ra; [[1694]]: az [[Esztergom]] melletti [[Dorog]]ra [[Svábföld]]ről jönnek az első telepesek; [[1700]]: Grassalkovich földbirtokos Elzászból hív telepeseket a Dorog melletti [[Csolnok]]ra).
10 915

szerkesztés