„Tiszavirág” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
81. sor:
2006 és 2007 között egy magyar-német közös projekt célja a tiszavirág telepek rekolonizációja volt a [[Lippe]] és az [[Odera]] folyókba, ahová a jó vízminőség miatt a [[Dunavirág]] kérész (''Ephoron virgo'') már visszatelepült. A Tiszából történő mesterséges visszatelepítés azt eredményezheti, hogy az érzékenyebb ''Palingenia longicauda'' faj a Nyugat-Európai folyókban is újra megjelenik.<ref>[http://www.ephemeroptera-galactica.com/pubs/pub_t/pubtittizert2008p57.pdf Recolonization experiments of mayfly Palingenia longicauda (Olivier, 1791) in the Lippe River in Germany]</ref>
Korábban a halászok hagyományosan csaléteknek gyűjtötték a kérészlárvákat nemcsak a rajzáskor gyűjtötték az elpusztult imágókat. Vaslemezből készült bogárszedő vagy féregszedő bödönnel<ref>hosszú pózna végére erősített, nyitott szájú és oldalú bödön, amelylyel a folyó iszapos fenekéről a harcsaférget felszedik</ref> (báger) gyűjtötték a lárvákat a Tiszán. A horgászok kedvelt csaliját, volt hogy, markoló géppel is gyűjtötték a szakadó partok anyagából.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1190.html Magyar Néprajzi Lexikon - csalétek, csali]</ref>
{{idézet2|…''a féregszedő döbön – egy kivájt tuskó, mely 3 méteres nyélre van alkalmazva s mindennemű horogra való csalinak szedésére szolgál; leginkább azonban az úgynevezett harcsaféregnek - a Palingeniák álczájának - a folyó iszapos fenekéből való szedésére van megszerkesztve. A halász felkeresi a folyó alkalmatos helyeit, a melyeket tapasztalásból, vagy hagyomány révén ismer s ladikján állva, egész erővel a víz fenekébe nyomja a szerszám kivájt fejét, a melybe azután, igen természetesen, az iszap s a benne élő féreg is beszorúl''.|[[Herman Ottó]]: ''A magyar halászat könyve''<ref>[http://mek.oszk.hu/03100/03104/html/mhk2a2b.htm Herman Ottó: A magyar halászat könyve]</ref>}}
| |||