„Királyi Magyarország” változatai közötti eltérés

a
(Link)
Az [[ausztria]]i Habsburg-család a [[Habsburg–Jagelló házassági szerződés]] értelmében igényt tartott a magyar trónra, de a köznemesség nagy része az [[1505]]-ös országgyűlésen hozott határozatra, a [[rákosi végzés]]re hivatkozva inkább nemzeti királyt választott, Szapolyai János személyében. Ferdinánd mellé először csak a [[horvátok]] és néhány főnemes csatlakozott, kik közt szép számmal voltak olyanok, akiknek Szapolyaival régóta fennálló nézeteltérésük volt, mint [[Báthori István (nádor)|Báthori István nádor]]. Akadtak olyanok is, akik egyik párthoz sem szegődtek, hanem személyes haszonszerzés céljából rabolták és fosztogatták mindkét ellenkirály területeit. Megtörtént az ország két részre szakadása, amely évtizedes [[magyar belháború (1526–38)|belháborút]] eredményezett. Ezt az [[1538]]-as [[váradi béke]] zárta le, melyben egyebek mellett mindkét fél elismerte a másik uralmát az általa birtokolt országrészeken.
 
Miután [[Buda (történelmi település)|Buda]] [[1541]]-ben török kézre került, a Magyar Királyság immár három részre szakadt: a Habsburg-kézen lévő királyi Magyarországra, a Hódoltságratörök hódoltságra és az önálló fejedelemségre [[Erdély]] területén. Ezt az állapotot rögzítette a [[Drinápolyi béke (1568)|drinápolyi béke]] ([[1568]]) is. [[1570]] végén a [[speyeri szerződés]]ben [[II. János magyar király]] lemondott a királyi címről és beleegyezett abba, hogy csak a fejedelmi címet használja.<ref>János Zsigmond [[I. János magyar király|Szapolyai János]] magyar királynak és [[I. Zsigmond lengyel király]] leányának, [[Jagelló Izabella magyar királyné|Jagelló Izabellának]] volt a fia.</ref>
 
== A folytonosság kérdései ==
10 915

szerkesztés