„Királyi Magyarország” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
23. sor:
== Kormányzat ==
[[Fájl:Central Erope 1572 HU.svg|bélyegkép|balra|250px|A királyi Magyarország 1572-ben]]
Már [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd osztrák főherceg]] (1556-tól német-római császár) keresztülvitte a Habsburg Birodalom hadügyi és pénzügyi rendszerének központosítását. A tragikusszámottevő területi veszteséget elkönyvelő Magyar Királyságot ezentúl a Bécsben székelő [[Udvari Haditanács]] (''Hofkriegsrath''), [[Udvari Kamara]] (''Hofkammer'') és Udvari Kancellária (''Hofkanzlei''), valamint a Titkos Tanács igazgatta. A 16. században kiépülő [[végvár]]rendszert, a főkapitányságokat Bécsből irányították. A [[Magyar Királyi Kamara|pozsonyi]], illetve [[Szepesi Kamara|szepesi kamara]] mindvégig a bécsi központi szervek irányítása alatt állt. Az Udvari Kamarának ráadásul fennállása alatt egy magyar tagja sem volt.
 
[[Miksa magyar király|II. Miksa császár]] és [[Rudolf magyar király|Habsburg Rudolf]] alatt tovább erősödtek a dinasztia központosító törekvései. Jelzésértékű, hogy [[Nádasdy Tamás]] [[1562]]-ben bekövetkezett halála után egészen 1608-ig betöltetlen maradt a [[Nádor#Magyarország nádorai időrendben#Török háborúk és hódoltság kora|nádori szék]]. A bécsi udvar nádor helyett királyi helytartókat ''(locumtenens regius)'' állított az ország részére, akik Pozsonyban székeltek (Oláh Miklós, Radéczi István).