„Királyi Magyarország” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítve |
|||
56. sor:
[[Fájl:Portrait of Péter Pázmány 18. c..jpg|bélyegkép|250px|Pázmány Péter]]
A [[16. század]]ban a Habsburgok osztrák és stájer tartományaiban a [[Evangélikus kereszténység|lutheránus]] felekezet vált uralkodóvá, míg Magyarországon a reformáció [[Kálvinizmus|kálvinista]] irányzata győzött (bár a felső-magyarországi városok és erdélyi szász közösségek evangélikusok voltak). A cseh korona országaiban szintén erős volt a protestantizmus (ebben a huszita örökség is közrejátszott).
A [[16. század]]ban a katolicizmus és a protestantizmus nem konfrontálódott látványosan Magyarországon, egyes főurak birtokain több felekezet papjai is megfordulhattak.
Mivel a
A Habsburg Birodalomban a reformáció előretörése a 16. század végén–17. század elején jelentősen megtorpant. Nem ok nélkül, ugyanis a jezsuita propaganda a török–protestáns érdekszövetségre hivatkozhatott.<ref>Őze Sándor: [http://www.uni-miskolc.hu/~philos/2008_tom_XIII_2/205.pdf Kétséges kétségek? Magyar romantika és Bocskai István? Válasz Pálffy Géza írására.] In: ''Tanulmányok Bocskai Istvánról.'' Miskolc, Miskolci Egyetem, 2008. 215. o.</ref> A protestánsok törökbarátként való beállítása az örökös tartományok területén többeket a katolicizmus felé hajlított. Nagy sikereket ért el az ellenreformáció a Német-római Császárság déli részén, különösen [[Bajorország]]ban és az [[Ausztria tartományai|osztrák tartományok]]ban. Az utóbbiak esetében [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] [[1598]] és [[1629]] között erőszakkal vagy meggyőzés révén csaknem teljesen visszaszorította a protestantizmust.
| |||