„Mahmud Barzanji kurd király” változatai közötti eltérés

 

921-ben a britek [[I. Fejszál iraki király|I. Fejszált]] nevezték ki [[Irak]] királyának. Érdekes lépés volt ez, mivel Fejszának nem voltak helyi kötődései, mivel Hásimita nevezetű családja nyugat-arábiai. Irak északi részén a kurdok nagy befolyást gyakoroltak a politikára,míg délen jobban érvényesültek a brit érdekek. A kettő között helyezkedett el az a határvonal, amely megkülönböztette a volt oszmán és a brit területeket Baghdad központtal. A két tartomány között mélyen elhúzódó válság volt az évtizedben, ami lehetővé tette a kurd függetlenségi mozgalom virágzását.

 

Az iraki kurdok a korábban a moszuli vilajethez tartozó területen éltek, brit szempontból nehezen irányíthatóak voltak. Az első világháború után többször összecsaptak a függetlenedni kívánó kurdok a gyarmatosító hatalommal, 1919-ben pedig egy rövid időre kikiáltották a független Kurdisztánt. 

 

A britek sikertelen kísérletet tettek egy bábállam létrehozására a területen, de a népszerűtlen vezetőt lemondatták és elűzték. Ezután kikényszerítették, hogy Mahmud Barzanji legyen a kormányzó.

 

== Hatalomra jutása ==

[[Kategória:Kurdok]]

[[Kategória:Királyok]]