„Balaton-felvidéki Nemzeti Park” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
kettőt átmásoltam a Duna-Drávából, mert nem oda, hanem ide tartoznak |
||
110. sor:
* ''Keszthelyi Kastélypark Természetvédelmi Terület'': a park mai nagysága mindössze 8 hektár. Már egy [[1769]]-es térképen is szerepelt bejelölve, de az angolpark kiépítése csak 1792-ben kezdődött. A mai élőkert és park végleges formáját [[Festetics Tasziló]] révén kapta.
* ''Látrány-puszta Természetvédelmi Terület'': míg az 1850-es évekig időnként összefüggő vízréteg borította, ma már csak a mélyebben fekvő helyek mutatják a közel természetes állapotot. Ritka növénye a [[tőzegpáfrány]] és a [[lápi csalán]]. A [[nagy póling]], a [[hamvas rétihéja]] és a kékbegy fészkelési területe.
* ''Nagybereki Fehér-víz Természetvédelmi Terület'': a Nagyberek a múlt század közepéig tó volt, de a Balaton vízszintjének a Sió szabályozása miatti esése következtében magasabban fekvő hátai szárazra kerültek. A területet csatornarendszerrel szabdalták fel és csak az övcsatornánál mélyebben fekvő részek őrizték meg többé-kevésbé eredeti állapotukat. A [[nagy kócsag]], a [[bakcsó]], a [[Vörös gém|vörös]] és [[szürke gém]], a [[kékbegy]] és a [[barna rétihéja]] élőhelyei fokozott védettséget élveznek.
* ''Sárosfői Halastavak Természetvédelmi Terület'': a Meggyes-erdő déli részén lévő halastavak főleg ornitológiai értéket képviselnek. A terület nem látogatható.
* ''Somlóvásárhelyi Holt-tó Természetvédelmi Terület'': a tavat valamikor lecsapolták, de a bukó visszatartó funkciójának köszönhetően a lápréten mindig áll a víz. Ennek köszönhetően a [[sás]], [[közönséges nád|nád]], bokorfüzek jól érzik itt magukat, és gazdag az állatvilága.
* ''Somogyvári Kupavár-hegy Természetvédelmi Terület'': [[I. László magyar király|I. László király]] [[1091]]-ben apátságot alapított itt, valamint bazilikát, kolostort, ispáni székhelyet építtetett a Kupavár-hegyen. Lakói az általa behívott franciaországi Saint-Gilles bencés szerzetesei voltak.
* ''Sümegi Mogyorós-domb Természetvédelmi Terület'': a domb maga 125-140 millió évvel ezelőtt lerakódott mészkőlemezekből épül fel. A kutatóárokban jól elkülöníthetők a [[földtörténet]] különböző koraiban lerakódott rétegek.
* ''Szentgáli Tiszafás Erdő Természetvédelmi Terület'': ez Európa jelenleg legnagyobb őshonos [[Közönséges tiszafa|tiszafása]]. A Miklóspál-hegy nedves, hűvös mikroklímája kedvez e növényfaj fejlődésének. A sziklákkal teleszórt talajon annyira jól érzik magukat, hogy valamennyi korosztályuk felelhető a területen.
| |||