„Rácok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
A későbbiekben egyre inkább a törökök elől menekülő, Magyarországra dél felől érkező, az [[Ortodox kereszténység|ortodox egyházhoz]] tartozó szerb betelepülteket nevezték rácoknak, köztük a [[görögök]]et és [[aromunok]]at is. Emellett a [[bunyevácok]]at és [[sokácok]]at katolikus rácoknak hívták.
Az 1769-i szerb egyházi kongresszus már szinte a nemzeti gyűlés jellegét vette fel, a három „rend”: az egyházi, katonai (határőrségi) és a „provinciális”, vagyis a magyar megyei és városi igazgatás alatt élők küldöttjeivel. Ennek visszaszorítása céljából az udvar a szerbek jogszabályait egy úgynevezett „Illir Regulamentum”-ban<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/I/ill%C3%ADr%20regulamentum.html Magyar Katolikus Lexikon illír regulamentum]</ref foglalta össze (1770), amely leszögezte, hogy a karlócai metropolita csak egyházi ügyekben számít elöljárónak, és hogy a határőrvidéken élő szerbek az ott illetékes hatóságoknak vannak alárendelve. Miután a szerbek ez ellen az 1774-i kongresszusukon tiltakoztak, az udvar, bizonyos egyházi jellegű módosításokkal, 1777-ben kiadta a második „Illír Regulamentum”-ot, amelyet azonban újabb panaszok követtek.
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szerbek/a_szerbek_magyarorszagon/pages/magyar/016_kivaltsagolt.htm
A 19. század közepétől a ''rác'' megnevezés háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott. <!--A fiatalok újabban a magyargyűlölő szerbeket nevezik így.-->
22 ⟶ 23 sor:
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
== Források ==
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szerbek/a_szerbek_magyarorszagon/pages/magyar/016_kivaltsagolt.htm A KIVÁLTSÁGOLT SZERB NEMZET A XVIII-XIX. SZÁZADBAN MAGYARORSZÁGON]
[[Kategória:A magyarországi nemzetiségek története|Racok]]
| |||