„Karvaly (madár)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, negyedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások
55. sor:
 
A karvaly kis testű ragadozó madár, széles szárnyakkal és hosszú farokrésszel, melyek a fák közti manőverezést segítik. A nőstények akár 25 százalékkal nagyobbak is lehetnek a hímeknél és súlyuk akár kétszeres is lehet.<ref name=bto/> Hasonló méretbeli különbség nem igazán jellemző a nagyobb [[gerincesek]]nél, ám a ragadozó madarak közt nem ritka az ilyesmi,<ref name=Wheeler1983/> ugyanakkor még a ragadozó madarak közt is ez a legnagyobb különbözet a két nem tagjai közt.<ref name=hbw56/>
A felnőtt hím egyedek 29-34 29–34&nbsp;cm hosszúak és szárnyfesztávolságuk 59-64 59–64&nbsp;cm. A hímek súlya 110 és 190 gramm között változik A hím testének felső részei palaszürkék, mely időnként inkább kékes színezetű, míg alsó részük barnásvörös csíkozású, mely távolról akár narancssárgának is tűnhet, íriszük narancssárgás-sárgás, vagy vöröses narancssárga.<ref name=bto/> A nőstények jóval nagyobbak. Testhosszuk 35-41 35–41&nbsp;cm, szárnyfesztávolságuk 67-80 67–80&nbsp;cm, míg testsúlyuk 185-342 gramm között váltakozik.<ref name=hbw158/> A nőstény testének felső része sötétbarna, vagy szürkésbarna, és alsó fele keresztben barna csíkozású és világos sárga, vagy narancs színű írisze van. A fiatalok barna felső résszel és rozsdabarna vonalakkal rendelkeznek alul, vagy barna pöttyösek, míg íriszük halványsárga színű és nyakukon sötét csíkok futnak a középső csík kivételével.<ref name=pcr/>
A karvalyok testszíne remek példája a rejtő színeknek, amely segít megtörni a madár sziluettjét. Az álcázó színek jellemzőek a ragadozó madarakra és más olyan állatokra, amelyek gyorsan mozogva ejtik el prédájukat. A keresztben való csíkozottság, amely a felnőtt karvalyoknál megfigyelhető, jellemző rejtő mintázat olyan ragadozó madárfajoknál, melyek főleg erdős területeken vadásznak. A hím kékes színezetű tollazata más ragadozó madaraknál is megjelenik, mint például a [[vándorsólyom]], a [[kis sólyom]], vagy egyéb ''Accipiter'' családba tartozó fajok.<ref name=newton28/>
 
79. sor:
 
Ez a madárfaj a legtöbb erdei élőhelyén uralkodó fajnak számít és hasonlóan van ez facsoportok, erdőfoltok esetében is.<ref name=jonsson/> A karvalyok előnyben részesítik az erdőszéleket vadászatuk során, ám a vándorlásban lévő egyedek szinte bármilyen élőhelyi környezetben felbukkanhatnak.<ref name=forsman/> A karvaly hasznot húz a középkorú faállományok arányának növekedésével, melyet a korszerű erdészeti technológiák elterjedésének köszönhetünk, ahogyan azt egy norvég tanulmány is leírja.<ref name=norway/> A héjákkal ellentétben a karvalyok kertekben, parkokban is előfordulnak,<ref name=gbw/> sőt költenek is.<ref name=jonsson/>
Az Európa és Ázsia északabbi vidékein élő karvalyok télire délebbre vándorolnak többek közt Indiába, néhányan közülük Észak-Afrikába, vagy akár az egyenlítő vidékére is. Az enyhébb, délebbi vidékeken élők ezzel szemben egész évben ugyanazon a vidéken vadásznak.<ref name=forsman/> A fiatalok korábban kezdik a felnőtteknél a vándorlást és köztük is a fiatal nőstények kezdik el korábban a költözést. A [[Heligoland]]on gyűrűzött madarak adatainak elemzése azt mutatja, hogy a hímek távolabbra vándorolnak és jóval gyakrabban teszik meg ezt az utat, mint azok a nőstények, amelyeket [[Kalinyingrád]]ban gyűrűztek meg. Az átlagos távolság a hímeknél 1328 &nbsp;km volt, míg a nőstényeknél csak 927 &nbsp;km.<ref name=bwpi/>
Egy skót tanulmány úgy találta, hogy azok a madarak, amelyeket meggyűrűztek és kiváló vadászterületeken engedtek szabadon, azok sokkal nagyobb eséllyel maradtak életben, mint azon példányok, amelyeket átlagos vadászterületeken engedtek el.<ref name=Newton2000/>
 
91. sor:
[[Fájl:House Sparrow-Mindaugas Urbonas-1.jpg|bélyegkép|265px|jobbra|Azon madárfajok, melyek nyílt területeken táplálkoznak, mint amilyen a [[házi veréb]], azok jobban ki vannak téve a karvalyok támadásának]]
 
A kisebb madarak vagy a földre való zuhanáskor, vagy a karvalyok lábai által történő megcsavaráskor vesztik életüket, különösen a két hosszú [[karom]] által. Azon áldozatokat, amelyek küzdenek, azokat leszorítják a földre és beléjük vájják karmukat. Mikor olyan nagyobb példánnyal van dolguk, amelyek csípnek és csapkodnak szárnyukkal, olyankor jön jól a hosszú láb.<ref name=newton107/> A karvaly ilyenkor rááll a préda tetejére, hogy szétszedje, szétdarabolja.<ref name=newton28/> A tollakat letépik és elsőként a melle húsát fogyasztják el prédájuknak. A végén csak a csontok maradnak, de gyakran csőrükkel azokat is összeroppantják. Mint minden más ragadozó madár, a karvalyok is [[köpet]]eket öklendeznek ki magukból, amelyek a zsákmányállat emészthetetlen részeit tartalmazzák.<ref name=tracks/> E köpetek mérete 25-35 25–35&nbsp;mm hosszú és 10-18 10–18&nbsp;mm széles és egyik végük kerekded, másik vége hegyes. Általában kisebb tollakat és emésztetlen állati részeket tartalmaznak.
Vadászat közben e madárfaj 2-3 kilométert repül naponta.<ref name=bwpi/> A fák koronája fölé csak akkor emelkedik, ha körül akar nézni, vagy messzebbre indul. Norvégia egyik erdős területén végzett kutatás úgy találta, hogy a karvalyok vadászterülete mintegy 9,2 négyzetkilométert tesz ki a hímek esetében, míg a nőstények 12,3 négyzetkilométeres területen vadásznak, amely nagyobb, mint amit egy brit kutatás állapított meg a Nagy-Britanniában élő karvalyokról.<ref name=norway/> Ennek oka valószínűleg az, hogy a nagyobb zsákmányállat-sűrűséggel rendelkező területeken kisebb vadászterület is képes eltartani az egyedeket. Egy tanulmány azt vizsgálta meg, hogy egy 1990-ben kitelepített karvalypár hogyan befolyásolja a kék cinegék létszámát. Úgy találták, hogy a felnőtt kék cinegék túlélési aránya 0,485-ről 0,376-ra esett vissza, miközben ugyanez az arány nem változott a szomszédos területeken. A tenyészpopuláció létszáma nem változott, viszont kevesebb olyan egyed volt, amelyik nem költött.<ref name=gbb/> Az erdőkben a fiatal széncinegék halálozásának egy harmadáért a karvalyok felelősek. Két figyelmeztető hangjelzésük van, melyeket akkor hallatnak, ha a széncinegékre rátör egy ragadozó és ezt aközben is hallatják, miközben menekülnek a ragadozó elől. Ugyanakkor a cinegék csak akkor hallatják ezt a vészjelzést, mikor a karvalyok már túl közel vannak hozzájuk.<ref name=Klump1986/> Egy Sussexben végzett kutatás azt találta, hogy a karvalyok leginkább akkor vadásztak a [[Fogoly (madárfaj)|foglyokra]], amikor azok mennyisége alacsonyabb volt.<ref name=basc/> Egy Skóciában végzett kutatás szerint a karvalyok nem választják a [[piroslábú cankó]]t zsákmányállatnak, mert e gázlómadarak mérete és kondíciója jobb annál, mint amit még képesek lennének a rajtaütésszerű támadásaikkal leküzdeni.<ref name=Whitfield1999/>
Egy másik tanulmány úgy találta, hogy a zsákmányállattá válás veszélye mintegy 25-szörösére emelkedett azon a héják és karvalyok által fogyasztott zsákmányállatok esetében, melyek fertőzöttek voltak a ''Leucocytozoon'' nevű élősködővel és azon madarak is tizenhatszor nagyobb eséllyel váltak prédává, melyek madármaláriával voltak megfertőződve.<ref name=vetscite/>
109. sor:
[[Fájl:Oeufs002b,03.png|bélyegkép|265px|jobbra|Egy tojás illusztrációja. A tojás halványkék színe sárgásra változott a tárolás során<ref name=Eggs1994/>]]
 
Halványkék tojásai barna pöttyökkel pettyezettek, méretük 35-46×28-35 46×28–35&nbsp;mm, súlyuk 22,5 gramm, melynek egészséges tojások esetén mintegy 8 százaléka a héj tömege.<ref name=bto/> Általában a tojó négy vagy öt tojást tojik. A tojásokat általában reggel tojja a tojó és minden egyes tojást követően két három napot pihen, mire a következőt lerakná. Ha az egyik tojás összetörne, akkor további kettő tojást rak a tojó, melyek kisebbek a korábban lerakott tojásoknál.<ref name=bwpi/>
 
=== A fiókák ===
328. sor:
* [http://www.mme.hu/elkeszult-xii-orszagos-sasleltar Sasok és más ragadozó madarak magyarországi állománya 2015 januárjában]
 
{{Taxonbar}}
{{Portál|Madárportál}}