„Karvaly (madár)” változatai közötti eltérés

 

A karvaly kis testű ragadozó madár, széles szárnyakkal és hosszú farokrésszel, melyek a fák közti manőverezést segítik. A nőstények akár 25 százalékkal nagyobbak is lehetnek a hímeknél és súlyuk akár kétszeres is lehet.<ref name=bto/> Hasonló méretbeli különbség nem igazán jellemző a nagyobb [[gerincesek]]nél, ám a ragadozó madarak közt nem ritka az ilyesmi,<ref name=Wheeler1983/> ugyanakkor még a ragadozó madarak közt is ez a legnagyobb különbözet a két nem tagjai közt.<ref name=hbw56/>

A karvalyok testszíne remek példája a rejtő színeknek, amely segít megtörni a madár sziluettjét. Az álcázó színek jellemzőek a ragadozó madarakra és más olyan állatokra, amelyek gyorsan mozogva ejtik el prédájukat. A keresztben való csíkozottság, amely a felnőtt karvalyoknál megfigyelhető, jellemző rejtő mintázat olyan ragadozó madárfajoknál, melyek főleg erdős területeken vadásznak. A hím kékes színezetű tollazata más ragadozó madaraknál is megjelenik, mint például a [[vándorsólyom]], a [[kis sólyom]], vagy egyéb ''Accipiter'' családba tartozó fajok.<ref name=newton28/>

 

 

Ez a madárfaj a legtöbb erdei élőhelyén uralkodó fajnak számít és hasonlóan van ez facsoportok, erdőfoltok esetében is.<ref name=jonsson/> A karvalyok előnyben részesítik az erdőszéleket vadászatuk során, ám a vándorlásban lévő egyedek szinte bármilyen élőhelyi környezetben felbukkanhatnak.<ref name=forsman/> A karvaly hasznot húz a középkorú faállományok arányának növekedésével, melyet a korszerű erdészeti technológiák elterjedésének köszönhetünk, ahogyan azt egy norvég tanulmány is leírja.<ref name=norway/> A héjákkal ellentétben a karvalyok kertekben, parkokban is előfordulnak,<ref name=gbw/> sőt költenek is.<ref name=jonsson/>

Egy skót tanulmány úgy találta, hogy azok a madarak, amelyeket meggyűrűztek és kiváló vadászterületeken engedtek szabadon, azok sokkal nagyobb eséllyel maradtak életben, mint azon példányok, amelyeket átlagos vadászterületeken engedtek el.<ref name=Newton2000/>

 

[[Fájl:House Sparrow-Mindaugas Urbonas-1.jpg|bélyegkép|265px|jobbra|Azon madárfajok, melyek nyílt területeken táplálkoznak, mint amilyen a [[házi veréb]], azok jobban ki vannak téve a karvalyok támadásának]]

 

Vadászat közben e madárfaj 2-3 kilométert repül naponta.<ref name=bwpi/> A fák koronája fölé csak akkor emelkedik, ha körül akar nézni, vagy messzebbre indul. Norvégia egyik erdős területén végzett kutatás úgy találta, hogy a karvalyok vadászterülete mintegy 9,2 négyzetkilométert tesz ki a hímek esetében, míg a nőstények 12,3 négyzetkilométeres területen vadásznak, amely nagyobb, mint amit egy brit kutatás állapított meg a Nagy-Britanniában élő karvalyokról.<ref name=norway/> Ennek oka valószínűleg az, hogy a nagyobb zsákmányállat-sűrűséggel rendelkező területeken kisebb vadászterület is képes eltartani az egyedeket. Egy tanulmány azt vizsgálta meg, hogy egy 1990-ben kitelepített karvalypár hogyan befolyásolja a kék cinegék létszámát. Úgy találták, hogy a felnőtt kék cinegék túlélési aránya 0,485-ről 0,376-ra esett vissza, miközben ugyanez az arány nem változott a szomszédos területeken. A tenyészpopuláció létszáma nem változott, viszont kevesebb olyan egyed volt, amelyik nem költött.<ref name=gbb/> Az erdőkben a fiatal széncinegék halálozásának egy harmadáért a karvalyok felelősek. Két figyelmeztető hangjelzésük van, melyeket akkor hallatnak, ha a széncinegékre rátör egy ragadozó és ezt aközben is hallatják, miközben menekülnek a ragadozó elől. Ugyanakkor a cinegék csak akkor hallatják ezt a vészjelzést, mikor a karvalyok már túl közel vannak hozzájuk.<ref name=Klump1986/> Egy Sussexben végzett kutatás azt találta, hogy a karvalyok leginkább akkor vadásztak a [[Fogoly (madárfaj)|foglyokra]], amikor azok mennyisége alacsonyabb volt.<ref name=basc/> Egy Skóciában végzett kutatás szerint a karvalyok nem választják a [[piroslábú cankó]]t zsákmányállatnak, mert e gázlómadarak mérete és kondíciója jobb annál, mint amit még képesek lennének a rajtaütésszerű támadásaikkal leküzdeni.<ref name=Whitfield1999/>

Egy másik tanulmány úgy találta, hogy a zsákmányállattá válás veszélye mintegy 25-szörösére emelkedett azon a héják és karvalyok által fogyasztott zsákmányállatok esetében, melyek fertőzöttek voltak a ''Leucocytozoon'' nevű élősködővel és azon madarak is tizenhatszor nagyobb eséllyel váltak prédává, melyek madármaláriával voltak megfertőződve.<ref name=vetscite/>

[[Fájl:Oeufs002b,03.png|bélyegkép|265px|jobbra|Egy tojás illusztrációja. A tojás halványkék színe sárgásra változott a tárolás során<ref name=Eggs1994/>]]

 

 

=== A fiókák ===

* [http://www.mme.hu/elkeszult-xii-orszagos-sasleltar Sasok és más ragadozó madarak magyarországi állománya 2015 januárjában]

 

{{Portál|Madárportál}}