Wikipédia

„Etika (vallás)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
1. sor:
Az '''etika''' az erkölcs tudománya. Az erkölcs maga az erényes élet. Erkölcsi tökéletesség nélkül nincs lelki fejlődés, lelki fejlődés nélkül nem érhető el a [[Móksa|megszabadulás]], [[Megvilágosodás a buddhizmusban|megvilágosodás]] vagy [[üdvösség]].
 
Erkölcs nélkül a [[filozófia]] csak üres frázis, a [[vallás]] pedig teljesen értelmetlen. Az erkölcsi alapelveket nélkülöző hívő élet vagy spiritualitás álszent képmutatás. Lelkiség, vallás és erkölcs rokon értelmű fogalmak. Az erkölcs gyakorlatba ültetett vallás, a vallás elméletben megfogalmazott erkölcs.<ref name="ReferenceA">Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz</ref> <!--Az ateisták, illetve a vallás nélküliek számára is fontos az etika és az erkölcs. Ha logikai úton vizsgáljuk, akkor is azt a következtetést vonhatjuk le, hogy jobban megéri etikusan viselkedni... --- re: Gábor, először meg kellene pontosan határozni a vallás fogalmát. A vallásunk nem az, amiben állításunk szerint hiszünk, hanem az, amit életünkkel kezdünk. Minek szenteljük az életünket, a gondolatainkat, a tetteinket? - ez az igazi vallás. -->
 
Minden vallásnak megvan a maga etikája. [[Jézus]] [[hegyi beszéd]]e vagy a [[Tízparancsolat]] erkölcsi tanításokat tartalmaz az ember felemelkedésére. [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] [[nemes nyolcrétű ösvény]]e az etika lényege. [[Patandzsali]] erkölcsi korlátozásai, [[jama|jamá]]i és betartandó erkölcsi szabályai, [[Nijama|nijamá]]i szintén az erkölcs alapját tartalmazzák. A [[Bhagavad-gíta|Bhagavad-gítá]]ban megemlített önmegtartóztatás fajtái nem más, mint etika.
Az erkölcs alapelvei mindenhol ugyanazok, mert [[Isten]]től valók.<ref>Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz<name="ReferenceA"/ref> A legtöbb vallás alapján ezen útmutatók közvetlenül Istentől, a Legfelsőbb Lénytől erednek.
 
Minden erkölcs valódi gyökere az egyetemesség. Egyetemesség nélkül az erkölcs meghal. Ne tégy semmi olyat, ami mások kárára van, amit később megbánhatsz vagy szégyenkezned kellene miatta! Olyat cselekedj, ami dicséretre méltó, és amivel jót teszel magadnak és másoknak is! Ez a helyes magatartás rövid foglalata. Az erkölcsi szabályok azért lettek megalkotva, hogy az emberek tisztán éljenek e világban és minden sérelemtől megkíméljék egymást. Az erkölcs célja az, hogy az embert, alantas állati természetének legyőzésével az isteni természet magaslataiba emelje. A vallások felszólítanak az igazsághoz való ragaszkodás fontosságára, a tisztaságra: gondolatban, beszédben, a szándékokban, a tettekben, minden cselekedetben.
22. sor:
* a tulajdon tisztelete - ''ne lopj!'' <ref>2 Móz 20, 15</ref>
* igazmondás - ''ne hazudj!'' <ref>2 Móz 20, 16</ref>
* a szülők tisztelete <ref>2 Móz 20, 12</ref>
* ne legyenek bálványok - ''a bálványimádás kerülése'' - ''csak Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!'' <ref>2 Móz 20, 3-6</ref>
* Isten nevének szentsége <ref>2 Móz 20,7</ref>
* a házasság szentsége - ''ne paráználkodj!'' <ref>2 Móz 20, 14</ref>
* a szombat szentsége - a [[A teremtés a Bibliában|teremtés]]re emlékezve <ref>2 Móz 20, 8-10</ref>
* a tulajdon védelme - mások tulajdonát ne kívánd! - ''ne kívánd felebarátod házát, ne kívánd feleségét ... semmit, ami felebarátodé!'' <ref>2 Móz 20, 17</ref>
{{fő|Tízparancsolat}}
34. sor:
A keresztény etika akkor született meg, amikor a korabeli tanítókhoz és [[rabbi]]khoz hasonlóan Jézust is arra kérték, hogy foglalja össze a [[Tóra]] lényegét.
[[Jézus]] ebben két pontban foglalta össze, melyekből az összes egyéb parancs és tanítás levezethető:
* „''Szeresd Urad, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből''” <ref>Máté 22,37</ref>
* „''Szeresd embertársadat, mint saját magadat''” <ref>Máté 22,39</ref>
 
Az idők során a keresztény erkölcsi felfogás többször módosult az [[Őskeresztények|első keresztény]] gyülekezetek erkölcsi magatartásától a mai keresztény életeszmény felfogásáig. A [[Római katolikus egyház|katolikus]] értelmezés szerint az emberi cselekedetek annyiban minősülnek jónak vagy rossznak, amennyiben igazodnak az ember ún. végső céljához.
42. sor:
 
=== Hegyi beszéd ===
Krisztus [[hegyi beszéd]]e nemcsak a hívőknek szól, hanem az egész emberiségnek. Boldognak nevezi mindazokat, akik elfogadják világosságát, és aszerint élnek. Felszólította követőit, hogy legyenek tökéletesek, mint ahogy a mennyei Atya (Isten) tökéletes.<ref>Máté 5, 45-48 online: http://szentiras.hu/Mt%205</ref> A "''tökéletes''" szó itt, az eredeti szövegben azt jelenti, hogy az ember egészen nyílt, fogékony legyen a környezetével (embertársaival és Istennel) szemben.<ref>Biblia kommentár, Magyar Bibliatársulat, Bp. 1996</ref> Jézus szavai alapján '' "nem mindenki megy be a mennyek országába, hanem csak az, aki cselekszi a mennyei Atya akaratát."'' <ref>Máté 7,21 online: http://szentiras.hu/kereses/search?textToSearch=mt%207,21&translation=6&book=&grouping=</ref>
 
A hegyi beszéd fő tanításai:
* őszinte bűnbánat - ''Boldogok, akik (bűneik felett) sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.'' <ref>Máté 5,4</ref>
* szelídség - Jézus a szelídséget azon erények közé számította, amelyek alkalmasakká teszik követőit Isten országára <ref>Máté 5,5</ref>
* irgalmasság - ''Boldogok az irgalmasok, mert ők Istentől irgalmasságot nyernek.'' <ref>Máté 5,7</ref>
* békesség - akik békességre igyekeznek, azok az Isten fiai <ref>Máté 5,9</ref> - [[Pál apostol]] írta: ''Törekedjetek mindenki iránt a békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat.'' <ref>A zsidókhoz írt levél 12,14 http://szentiras.hu/RUF/Zsid%2012,14</ref>
* harag-mentesség, megbocsátás - ''Azt mondom nektek, hogy mindenki, aki haragszik testvérére, méltó a (vég)ítéletre'' <ref>Máté 5,22</ref> ''Ha nem bocsátotok meg az embereknek, (a ti mennyei) Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket'' <ref>Máté 6,15</ref>
* tiszta beszéd <ref>Máté 5,22-24</ref> - tartózkodás a durva beszédtől
* tiszta szívűség ([[lelkiismeret]]esség) - ''Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.'' <ref>Máté 5,8</ref>
* az esküdözéstől való tartózkodás <ref>Máté 5,33-37</ref>
* a bűnös kívánságtól való tartózkodás <ref>Máté 5,27-30</ref>
* [[Jótékonyság|adakozás]], nagylelkűség <ref>Máté 5,40-42 Máté 6,1-</ref>
* [[felebaráti szeretet]] - ''Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért, hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak.. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok?'' <ref>Máté 5,44-47</ref>
* erkölcsösség, példamutatás <ref>Mt 5, 13-16</ref>
* képmutatásmentesség <ref>Máté 6,1-</ref>
* [[Ima|imádkozás]] <ref>Máté 6,5-13 Máté 7,7-11</ref>
* [[Egyszerűség (vallás)|egyszerűség, lemondás]] az anyagiakról - ''Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön... gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben... mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.'' <ref>Máté 6.</ref>
* ítélkezés-mentesség - ''Ne ítéljetek, hogy el ne ítéltessetek!'' <ref>Máté 7, 1-5</ref>
* elkülönülés a világi emberek szokásaitól <ref>Máté 7,13-14</ref><ref>Jn 17, 14-16 http://szentiras.hu/kereses/search?textToSearch=jn+17%2C14-16</ref> - ''A szűk kapun át menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a pusztulásba vezet, és sokan vannak, akik bemennek rajta.'' <ref>Máté 7,13</ref>
 
== Buddhizmus ==
{{Buddhizmus}}
{{Fő|buddhista etika}}
A buddhista erkölcs lényegét állítólag már egy, a történelmi Buddha ([[Gautama Sziddhártha]]) előtt élt korábbi [[Buddhák listája|buddha]] (bölcs) megfogalmazta: „''Kerülni mindent, ami rossz, azt cselekedni, ami jó, és megtisztítani saját szívünket: ebből áll a buddhák tanítása''.” <ref name="ReferenceH"/>
Ennél tömörebben és magasztosabban nem is lehetne megfogalmazni azt, ami minden etika összegezése.
 
108. sor:
 
=== Bhagavad Gítá ===
A [[Bhagavad-gíta|Bhagavad-gítá]] (magyarul ''"A magasztos szózata"'') a hinduizmus szent könyve, a [[védikus irodalom]] filozófiájának összefoglalása. Főbb tanítások <ref name="mek.oszk.hu">Bhagavad Gítá 13, 8-12 , online: http://mek.oszk.hu/00100/00159/00159.pdf</ref><ref>Bhagavad Gítá 16, 1-4</ref>:
* megbocsátás
* igazmondás, igazság ([[szatja]])
* alázatosság, szerénység - az embernek nem szabad vágynia világi hatalomra és dicsőségre <ref name="ReferenceB"/>
* [[Egyszerűség (vallás)|egyszerűség]], büszkeség-nélküliség
* lemondás, vágynélküliség, kötődésmentesség ([[vairágja]])
* erőszak-nélküliség ([[ahimsza]])
* béketűrés, békesség - minden esetben béketűrőnek kell lenni, az embernek meg kell tanulnia elviselni másoktól a sértést és a gyalázatot <ref name="ReferenceB">Bhagavad Gítá - úgy ahogy van, 13:8-12 kommentár, Bhaktivedanta, 1993.</ref>
* kedvesség
* könyörületesség minden élő iránt
* adakozás ([[dána]])
* tisztaság ([[saucsa]])
* kitartás, rendíthetetlenség - az embernek nagyon eltökéltnek kell lennie, ha fejlődni akar lelkileg <ref name="ReferenceB"/>
* önfegyelem; az elme (gondolatok) fegyelmezése
* az érzékkielégítés tárgyairól való lemondás
128. sor:
* idegenkedés a másokban való hibakereséstől
* Isten (Krisna) iránt érzett állandó és tiszta odaadás ([[bhakti]])
: ''... "elkülönülés az emberek általános (világias gondolkozású) tömegétől, az önmegvalósítás fontosságának felismerése, az Abszolút Igazság utáni filozófiai kutatás – mindezeket tudásnak nyilvánítom, az ellenkezőjét pedig tudatlanságnak."'' <ref name="mek.oszk.hu"/>
 
== Iszlám ==
140. sor:
 
A fő aranyszabályok a [[Korán]]ban és a [[hadísz]]okban találhatók meg.
Alapvető erkölcsi tanítások <ref>http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/erkolcs-es-illem/item/1830-alapveto-erkolcsok</ref><ref>http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/erkolcs-es-illem/item/1831-alapveto-illemszabalyok</ref>:
* igazmondás
* becsületesség, tisztességesség <ref>Korán 17,35</ref>
* nagylelkűség, jótékonyság
* az irigység, fösvénység és pazarlás kerülése <ref>Korán 2, 188; Korán 17, 26-</ref>
* szerénység, jámborság <ref>Korán 17, 37-38</ref>
* irgalmasság; az árvák,<ref>Korán 17, 34</ref> a szegények, a rászorultak segítése <ref>Liptay Lothar: Kis találkozó a vallásokkal</ref>
* [[Szolgálat (vallás)|önzetlenség és szolgálat]] - ''"Jaj az imádkozóknak... akik gyakorolják a képmutatást és a segítségadást megtagadják."'' <ref>Al-Ma'un című szúra 107. http://eihit.com/?url=2&szsz=107&ayasz=7&ny=hu&keres=seg%C3%ADts%C3%A9g#7</ref>
* a szülőkkel szembeni helyes viselkedés <ref>Korán 17, 23-24</ref>
* a paráznaság kerülése <ref>Korán 17, 32</ref>
* az élet tisztelete - Ne ölj meg valakit igazságtalanul <ref>Korán 17, 33</ref>
* tiszta beszéd - tartózkodás a megbotránkoztató beszédtől <ref>http://iszlam.com/mohammed-profeta/hadisz-profetai-hagyomanyok/item/328-fortelmes-tett-es-beszed</ref>
* szemérmesség <ref>Korán 24, 31</ref> - például tartózkodás a megbotránkoztató ruházattól, pornográfiától stb
* tartózkodás az alkoholtól, a szerencsejátéktól <ref>Korán 2, 219</ref>
* [[lelkiismeret]]esség
* hálaadás Istennek <ref>Korán 2, 172</ref>
* istenfélelem, az egy Isten imádata
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Etika_(vallás)”