„Catalaunumi csata” változatai közötti eltérés

450-ben [[II. Theodosius bizánci császár]] baleset áldozata lett. Utódja, [[Marcianus bizánci császár|Marcianus császár]] a Keletrómai Birodalom jelentős erőforrásaira támaszkodva megváltoztatta a hunok iránti politikáját,{{refhely|Bóna-Hunok|81. o.}} megszüntette a 443-tól fizetett {{szám|20700}} font arany évi adó folyósítását.{{refhely|Bóna-Hunok|56. o.}} Ez komoly belső fizetési nehézségeket okozott a hun birodalomban. A helyzet kezelésére Attila saját aranyból bizánci mintára solidusokat veretett, hogy a germán szövetségeseknek folyósítani tudja szokott járandóságukat. A hun király és a nyugat-római birodalom kapcsolatait [[Justa Grata Honoria|Honoria]] társcsászárnő esete bonyolította, aki levélben feleségül ajánlkozott és gyűrűt küldött Attilának, mert öccse, [[III. Valentinianus római császár]] gyakorlatilag fogságba vetette. Attila komolyan vette az ajánlatot, és hozományul [[Gallia]] tartományt kérte, amit már korábban szeretett volna megkaparintani. Valentinianus ezt megtagadta, árulónak tartott nővérét pedig eltüntette. Egyúttal a [[Nyugatrómai Birodalom]] is megszüntette az adófizetést a hunoknak.{{refhely|Bóna-Hunok|82. o.}}

 

 

A hun nagykirálynak a nyugatrómaiak és germán szövetségeseik megnyerésére, megosztására irányuló politikai, diplomáciai erőfeszítései nem sok sikert hoztak, vezetőik többnyire átláttak a szándékain. Az ingadozók Attila seregének megindulása után álltak át a rómaiak táborába, mert a barbárok felvonuló tömege nem ismert sem szövetségest, sem barátot.{{refhely|azonos=B83}}