„Móricz Zsigmond Színház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: blinkjav |
Dj (vitalap | szerkesztései) a korr |
||
69. sor:
1984–1990 között, [[Léner Péter]] igazgató–főrendező igazgatása idejét eredeti hangvételű, kísérletező színházi előadások jellemezték. Olyan rendezőkkel dolgozott, mint [[Mensáros László]], [[Gaál Erzsébet]] vagy [[Ivo Krobot]]{{wd|Q12022096}}.<ref>Zoltán Imre: Szigorúan bizalmas: dokumentumok a Nemzeti Színház Kádár-kori történetéhez. (Online: [https://books.google.hu/books?hl=hu&id=iB9RAQAAIAAJ books.google.hu]) Ráció, 2010.</ref> [[Wisinger István]] színház- és politikatörténeti eseményként említi, amikor 1988 októberében Léner Péter – saját rendezésében<ref>{{cite web|url=http://www.moriczszinhaz.hu/archivum?id=603 |title=''Éljen a színház'' színlap |publisher=moriczszinhaz.hu |accessdate=2017-09-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170826153223/http://www.moriczszinhaz.hu/archivum?id=603 |archivedate=20170826}}</ref> – műsorra tűzte ''Éljen a színház'' új címmel [[Páskándi Géza]] ''Az ötszáz sírásó, avagy a jutalomjáték'' bohózatát.<ref>Wisinger István: A fel nem robbant csecsemő: Emlékek és képek a XX. századból; [https://books.google.hu/books?id=l8CLCgAAQBAJ&pg=PT359&q=Móricz+Zsigmond+Színház+1988&f=false Páskándi Géza] fejezet, Noran Libro Kiadó, books.google.hu - 2013.</ref> 1988-ban és 1989-ben a Móricz Zsigmond Színház [[Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség|KISZ]] Szervezetének lapja is megjelent ''Kulissza'' címmel.<ref>Borsos Attila, Lakatos Éva: [http://mek.oszk.hu/13200/13244/13244.pdf A rendszerváltás sajtója 1988-1990], mek.oszk.hu - 2014.</ref>
1990-ben [[Csikos Sándor]] lett a színház igazgatója, aki 1984 óta volt tagja; művészeti vezetője [[Schlanger András]] volt. Az intézmény [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] utáni megváltozott küldetésének megfogalmazása volt a legfontosabb a számára. „A színház teljes arcával a valóság felé fordulhat”, fogalmazott Csikos Sándor megválasztása után. 1993-ban, majd 1996-ban is [[Verebes István]] nyerte el az igazgatói pályázatot (műszaki és gazdasági kérdésekben társigazgatója Tóth János volt). Sikeres és merész előadások is jellemezték igazgatását, számos fesztiválra jutott el a társulat és új gondolkodást hozott a színház életébe.<ref>Nagy István Attila: [http://mek.oszk.hu/08300/08332/08332.pdf Megrendezett Pillanatok], mek.oszk.hu - 2001.
2000–2001-ben újabb rekonstrukcióra került sor. Az ennek zárásaként tartott nyitóünnepségről Tasnádi Csaba igazgató és Szabó Tamás művészeti tanácsadó úgy gondolta az egész városnak ünnepelnie kell, így utcazenészekkel, bábosokkal, gólyalábasokkal népesítették be a belvárost. A kedvező visszhang miatt a város vezetése a folytatás mellett döntött: 2002-re megszületett a [[VIDOR Fesztivál]] (a ''VIdámság és Derű ORszágos seregszemléje''<ref>[https://mno.hu/migr/indul_a_vidamsag_es_deru_orszagos_seregszemleje_-291618 Indul a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje], MNO.hu - 2009. augusztus 28.</ref>).<ref>Marton László Távolodó: [http://magyarnarancs.hu/zene2/kiralysag_-_salif_keita_a_vidor_fesztivalon_koncert-66017 Királyság - Salif Keita a Vidor Fesztiválon (koncert)], MagyarNarancs 2006/37. magyarnarancs.hu - 2006. szeptember 14.</ref>
| |||