„Baross Gábor (politikus)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
életkora |
a →Munkássága: közszó |
||
95. sor:
Baross Gábor élete legnagyobb feladatának azonban a [[Vaskapu-szoros|Vaskapu]] szabályozását tekintette. A német vámháború miatt a Monarchiának Németország elkerülésére az [[Alpok]] hegyláncain keresztül [[Svájc]] felé meg kellett építenie az [[arlberg]]i vasútvonalat. Ez a munka [[Ausztria|Ausztriára]] hárult, így egyedül [[Magyarország]]nak kellett megoldania az Al-Duna szabályozásának feladatát, amelyet a [[Berlini konferencia|berlini konferencián]] ([[1878]]) a [[Monarchia|Monarchiára]] kiosztottak. Baross gyakori személyes jelenlétével biztosította a munkálatok menetét, de szükség is volt minden energiájára és szervezőképességére, hiszen ez volt az évszázad egyik legjelentősebb belvízi hajózást segítő európai beruházása. Jelentőségét az adta meg, hogy elkészülte után született meg az egységes dunai hajózóútvonal. A „vasminiszter” ezt azonban már nem érhette meg.
A közlekedésen kívül a [[Magyar Posta Zrt.|
[[1889]]-ben kereskedelemügyi miniszter lett. Ezzel felügyelete alá kerültek az [[ipar]]i, a [[kereskedelem|kereskedelmi]], a [[vám]], a [[Vízi közlekedés|tengerészeti]] és a [[Szabadalom|szabadalmi]] ügyek, továbbá az [[Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal]]. Iparbankot hozott létre, majd [[1890]]-ben bevezettette az [[Áruvédjegy|áruvédjegyet]]{{forrás}}. Új kereskedelmi és iparkamarák alapítását segítette, [[Szeged]], [[Marosvásárhely]], [[Nagybánya]], [[Győr]] és [[Besztercebánya]] ekkor kapott új kamarát.
|