„Kisspórások” változatai közötti eltérés

a
{{Sablon:Taxonbar}} terítése, nyolcadik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások
a (zöld link → kék link)
a ({{Sablon:Taxonbar}} terítése, nyolcadik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások)
 
* [[Haplophasea]]
}}
A '''kisspórások''' ''(Microsporidia)'' állati paraziták, melyeket sokáig az [[egysejtűek]] közé tartozónak véltek. A közelmúltban sikerült egyértelműen tisztázni [[gombák]]kal való rokonságukat. Sejten belüli [[élősködők]], [[mitokondrium]]aik és [[ostor (sejtszervecske)|ostoraik]] nincsenek, [[mitoszóma|mitoszómáik]] vannak. Terjesztő képleteik spórák, melyek mérete 1-40 [[μm]], faluk vastag és ellenálló, részben [[kitin]]ből épül fel. Benne egy sporoplazma nevű sejt, és egy feltekeredett rögzítőfonál található. Alkalmas gazdaszervezetbe jutva a rögzítőfonal kicsapódik a spórából, és injekciós tű módjára átdöfi a gazdasejt felszínét. Ezen keresztül jut a sporoplazma a sejt belsejébe, ahol intenzív ivartalan szaporodást folytat. Ivaros folyamataik is vannak, de nem kellően ismertek. Genomjuk meghökkentően kicsiny, a baktériumok genetikai kódjához hasonló méretű.
 
Többségük, mint például a ''Nosema'' fajok, [[rovarok]] és [[rákok]] élősködői, jelentős gazdasági károkat okoznak a méhészetben és a selyemlepke-tenyésztésben. Más fajaik nagy, de csak egyetlen fertőzött sejtből álló daganatokat képeznek [[halak]] szöveteiben. Az ''[[Encephalitozoon cuniculi]]'' a [[rágcsálók]] és a [[házinyúl]] állományait tizedeli. Sok fajuk nem [[virulens]], és morfológiailag rendkívül jól integrálódott a gazdasejtbe, ezeket ismerjük a legkevésbé.
* Keeling PJ ''et al.'' 2000. Evidence from Beta-Tubulin Phylogeny that Microsporidia Evolved From Within the Fungi. Molecular Biology and Evolution, 17, 23-31.
* Keeling PJ 2001. Parasites go the full monty. Nature 414, 401-402.
* Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p.  318.
 
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
 
{{DEFAULTSORT:Kissporasok}}
530 683

szerkesztés