„I. Ferdinánd magyar király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
hozzáadva
85. sor:
Ferdinándnak felesége, Anna három fiút és tizenkét lányt szült. Az első gyermek, Erzsébet [[1526]]. [[június 9.|június 9-én]] született. Ezután egy évvel következett [[Miksa magyar király|Miksa]], Ferdinánd örököse ([[1527]]. [[július 31.]]), majd Anna ([[1528]]. [[július 7.]]), Tiroli Ferdinánd, Katalin, Stájer Károly ([[1540]]. [[április 3.]]). Anna legutolsó lánya, Johanna születésénél halt meg, [[1547]]-ben. Anna a 26 éves házasság alatt szinte folyamatosan várandós volt.
 
Az [[1526]]-os esztendő szintén sorsfordító volt Ferdinánd számára. Ekkor ugyanis elesett a [[mohácsi csata|mohácsi csatában]] Anna testvére, [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]], aki [[Csehország uralkodóinak listája|Csehország]] és [[Magyarország uralkodóinak listája|Magyarország királya]] volt. Bár II. Lajos nagybátyja, [[I. Zsigmond lengyel király]] volt a magyar trón törvényes örököse, Ferdinánd kezdettől fogva az öröklés jogcímén tartott igényt Magyarországra és a cseh tartományokra. A magyar országgyűlés, valamint a cseh, morva és sziléziai rendek a „szegény sógor” halála után Ferdinándot választották királyuknak. Ez a választás azonban csak Csehországban volt ilyen egyöntetű; Magyarországon ugyanis két részre szakadt a nemesség. A köznemesi párt [[I. János magyar király|Szapolyai Jánost]] választotta ''János'' néven királyává, akit a Habsburgok nagy ellensége, [[I. Ferenc francia király]] is [[Fontainebleau-i szerződés (1528)|támogatott]]. Az udvari párt Ferdinándot kiáltotta ki uralkodóvá a pozsonyi országgyűlésen. Ferdinánd erről így emlékezett meg egyik levelében: ''„… tisztán, szabadon és önkéntesen fogadott, választott és nyilvánított Magyarország törvényes és igaz királyának.”''{{forr}}
 
A [[köpcsényi eskü]]ben fogadalmat tett, hogy megtartja Magyarország törvényeit és szokásait.