„Habsburg–török háború (1716–18)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
47. sor:
Kihasználva a Habsburg Birodalom lekötöttségét, a [[Bourbon-ház|Bourbon]] kézben lévő [[Spanyolország|Spanyol Királyság]] uralkodója háborút indított, hogy elfoglalja a [[spanyol örökösödési háború]]ban elvesztett itáliai birtokait. A [[hármas szövetség (1717)|hármas szövetség]] tiltakozását figyelmen kívül hagyva 1717 novemberében 8000 főnyi spanyol katonaság szállt partra a Habsburg Birodalomhoz tartozó [[Szardínia (sziget)|Szardínia]] szigetén. A birodalom alig reagált, mert a Habsburg hadak zöme a [[Balkán (térség)|balkán]]i harcokban volt lekötve, és Savoyai Jenő herceg, a bécsi Haditanács elnöke el akarta kerülni egy súlyosabb itáliai háború kitörését. Csupán a Habsburg kézben lévő [[Nápolyi Királyság]] haderejét erősítette meg, mert úgy ítélte, a spanyol offenzíva Nápolyt is fenyegetheti.
 
Bécsben óriási felháborodás fogadta a spanyol hadba lépést. Azt hangoztatták, hogy V. Fülöp a török kezére játszik, amikor hátba támadta a keresztény ügyért harcoló császári hadakat. Bár V. Fülöp Isztambulba küldte a követeit (kapcsolatba lépve Rákóczi bujdoósóivalbujdosóival is), a Habsburg Birodalom szerencséjére a spanyol–török összefogás elmaradt.<ref>„Spanyolország érdekei az itáliai harcztéren vártak megvalósulásra; a török felbiztatása igen hasznos és óhajtott lépésnek látszott mindaddig — míg semmibe sem került.” Szekfű Gyula: ''A száműzött Rákóczi. 1715-35.'', Budapest, 1913, 123. o.</ref>
 
A Szardínia elleni spanyol támadás kényszerhelyzetbe hozta Bécset. A hármas szövetség tagjai igyekeztek békekötésre bírni az oszmánokat és az ellenük harcoló államokat, hogy a Habsburg Birodalom minél előbb átcsoportosíthassa haderejét az itáliai hadszíntérre. Ennek érdekében brit és holland diplomaták érkeztek az Oszmán Birodalomba, hogy közvetítsenek a Porta és a Habsburgok között.