Wikipédia

„Vasvári Pál (történész)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam Bánfalvi János (vita) szerkesztését (oldid: 20114755): és azért miért kell kitörölni egy csomó részt?
Címkék: Visszavonás HTML-sortörés
a Családja, származása Vasvári Pál őseiről, a Fejér családról kevés adat maradt fenn. Thallóczy Lajos - Vasvári Pál első életrajz írójának megállapítása szerint „Bocskay-féle armalis hajdu család.” A hajdúkat, akik egyik hadnagya, Fejér Márton volt, még I. Rákóczi György özvegye, Lórántffy Zsuzsanna telepítette be a Nyírségbe a XVII. század közepe táján. Vasvári Pál nagyapja, Fejér János felszabadított jobbágy volt, 1746-ban született Nyírgelsén. Bacsinszky András munkácsi görögkatolikus püspök s
1. sor:
{{egyért2|a történészről|Vasvári Pál (egyértelműsítő lap)}}'''Vasvári Pál''' (''eredeti nevén Fejér Pál''; [[Tiszavasvári|Bűd]], [[1826]]. [[július 14.]] – [[Havasnagyfalu]], [[1849]]. [[júliusJúlius 5.|július 6.]]) író, történész, filozófus, politikus, forradalmár, a „[[márciusi ifjak]]” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.{{Személy infobox▼
{{egyért2|a történészről|Vasvári Pál (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Vasvári Pál
|kép=Vasvári Barabás 1848.jpg
35 ⟶ 34 sor:
|alsablon=
}}
 
▲'''Vasvári Pál''' (''eredeti nevén Fejér Pál''; [[Tiszavasvári|Bűd]], [[1826]]. [[július 14.]] – [[Havasnagyfalu]], [[1849]]. [[július 5.]]) író, történész, filozófus, politikus, forradalmár, a „[[márciusi ifjak]]” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.
 
== Családja, származása ==
Vasvári Pál őseiről, a Fejér családról kevés adat maradt fenn. A Fejér családot még [[I. Rákóczi György]] felesége telepítette be a Nyírségbe a XVII. században.
 
Vasvári Pál nagyapja, Fejér János felszabadított [[jobbágy]] volt, [[1746]]-ban született [[Nyírgelse|Nyírgelsén]]. [[Bacsinszky András]] [[munkács]]i [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]] püspök szentelte pappá [[1774]]-ben, ezt követően [[1781]]-ig [[Mándok]]on, [[1795]]-ig [[Palágykomoróc|Palágy]]on, majd [[1814]]-ig szülőfalujában, Nyírgelsén volt [[Plébánia|parókus]]. Nyugdíjas éveit lányánál, Sáránál, valamint annak férjénél, Zékány Bazil Lászlónál töltötte. Felesége Kőmíves Rozália volt, több gyermekük született, és közülük hárman folytatták apjuk mesterségét: János, György és Pál. János egyik fia (szintén János – Vasvári Pál unokatestvére) [[1829]] és [[1879]] között [[Nyírcsászári]] parókusa volt.
 
Fejér Pál – Vasvári édesapja – [[1786]]. [[január 25.|január 25-én]] született Palágyon, [[1814]]-től [[1821]]-ig [[Dámóc]]on volt parókus. Ezután [[1827]]-ig adminisztrátor volt [[Tiszavasvári|Bűdön]], mivel a falu [[Kegyúri jog|kegyura]], Dogály János nem engedte parókussá kinevezni, mert mást kívánt a posztra. Később a [[Nyírvasvári]]ban lévő nemzeti iskola igazgatója volt, fia innen vette fel a 'Vasvári' nevet.<ref>„A márciusi ifjak egyike én valék”, (Válogatott írások, beszédek, levelek) (Budapest, 1988.)</ref> Felesége Méhey Erzsébet volt, akitől öt gyermeke született: Ágoston, János, Emánuel, Elek és Pál. Közülük Emánuel pap, Elek pedig jogász lett.
 
== Élete ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vasvári_Pál_(történész)”