Wikipédia

„Vasvári Pál (történész)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Bánfalvi János (vita) szerkesztéséről Kobeat szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
39. sor:
 
== Családja, származása ==
Családja, származása
Vasvári Pál őseiről, a Fejér családról kevés adat maradt fenn. A Fejér családot még [[I. Rákóczi György]] felesége telepítette be a Nyírségbe a XVII. században.
Vasvári Pál őseiről, a Fejér családról kevés adat maradt fenn. Thallóczy Lajos - Vasvári Pál első életrajz írójának megállapítása szerint „Bocskay-féle armalis hajdu család.” A hajdúkat, akik egyik hadnagya, Fejér Márton volt, még I. Rákóczi György özvegye, Lórántffy Zsuzsanna telepítette be a Nyírségbe a XVII. század közepe táján.
 
Vasvári Pál nagyapja, Fejér János felszabadított [[jobbágy]] volt, [[1746]]-ban született [[Nyírgelse|Nyírgelsén]]. [[Bacsinszky András]] [[munkács]]imunkácsi [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]] püspök szentelte pappá [[1774]]-ben, ezt követően [[1781]]-ig [[Mándok]]onMándokon, [[1795]]-ig [[Palágykomoróc|Palágy]]onPalágyon, majd [[1814]]-ig szülőfalujában, Nyírgelsén volt [[Plébánia|parókus]]. Nyugdíjas éveit lányánál, Sáránál, valamint annak férjénél, Zékány Bazil Lászlónál(László) parókusnál töltötte, Penészleken hunyt el 1825/26. körül. Felesége Kőmíves Rozália volt, akitől több gyermekükgyermeke született. Az előbb említett Sára nevű leánygyermekén kívül 3 fiúgyermek nevét tudjuk, ésakik közülükédesapjuk hármanhivatását folytatták, apjukéspedig mesterségét:György János(Gergely néven szerzetesként, GyörgyJános és Pál - (Vasvári Pál) édesapja - pedig parókusként. János egyik fia (szintén János – Vasvári Pál unokatestvére) [[1829]] és [[1879]] között [[Nyírcsászári]] parókusa volt. Az ő fia volt az a Fejér Emánuel munkácsi egyházmegyei olvasókanonok, a munkácsi egyházmegye főtanfelügyelője, akit néhány internetes forrás tévesen Vasvári Pál testvéreként említ.
Fejér Pál – Vasvári édesapja – 1786. január 25-én született Palágyon, 1813. december 12-én szentelte pappá Bradács János munkácsi segédpüspök, majd édesapja mellé Nyírgelsére rendelte kisegítő lelkésznek. 1814-től 1821-ig Dámócon volt parókus. Ezután 1827-ig adminisztrátor volt Bűdön, mivel a falu kegyura, Dogály János nem engedte parókussá kinevezni, mert mást kívánt a posztra. 1827 és 1836. között Hajdúböszörményben volt parókus. Hajdúböszörményi parókusként többek között Debrecen gorögkatolikus híveit is ellátta, mivel Debrecn ekkor Hajdúböszörmény egyik filiája volt. 1836-ban Nyírvasváriba került, ahol a nyíri esperesi kerület konfesszáriójaként (gyóntatójaként) is tevákenykedett. Fia innen vette fel a 'Vasvári' nevet.[1] Nyugdíjasként - pontosan meg nem állapítható időpontban - Gebére (ma: Nytkáta) költözött, Sára nevű néhai nővérének Zékány Márta nevű leányához és annak férjéhez, Lengyel Teodor parókushoz, és ott halt meg 1851. április 4.-én.
 
Még felszentelése előtt, 1813. június 8.-án, az akkori Abaúj-Torna megyében lévő Gadna községben megnősült, feleségül vette Méhey Erzsébetet, a gadnai parókus, egyúttal csereháti esperes, Méhay János leányát. Méhay Erzsébet - Vasvári Pál naplóbejegyzésének tanúsága szerint - 1843-ban hunyt el valószínűleg Nyírvasváriban, sajnos erről bizonyosság nem szerezhető, illetőleg a pontos időpont nem állapítható meg, mivel a nyírvasvári görögkatolikus anyakönyvek a II. világháború végén a román csapatok által megsemmisítésre kerültek. Méhay János később magas egyházi tisztséget töltött be, 1817-ben alakult a Munkács Egyházmegye kassai külhelynökségéből az Eperjesi Egyházmegye, melynek a nagyprépostja, a második embere lett, egészen 1835. január 28-án bekövetkezett haláláig.
Fejér Pál – Vasvári édesapja – [[1786]]. [[január 25.|január 25-én]] született Palágyon, [[1814]]-től [[1821]]-ig [[Dámóc]]on volt parókus. Ezután [[1827]]-ig adminisztrátor volt [[Tiszavasvári|Bűdön]], mivel a falu [[Kegyúri jog|kegyura]], Dogály János nem engedte parókussá kinevezni, mert mást kívánt a posztra. Később a [[Nyírvasvári]]ban lévő nemzeti iskola igazgatója volt, fia innen vette fel a 'Vasvári' nevet.<ref>„A márciusi ifjak egyike én valék”, (Válogatott írások, beszédek, levelek) (Budapest, 1988.)</ref> Felesége Méhey Erzsébet volt, akitől öt gyermeke született: Ágoston, János, Emánuel, Elek és Pál. Közülük Emánuel pap, Elek pedig jogász lett.
Fejér Pál és Méhay Erzsébet házasságából Dámócon két fiúgyermek született, éspedig 1815. július 24-én Ágoston, 1818. november 7-én pedig János. Ágostonról annyi tudható, hogy Mezőkeresztesen élt családjával, illetőleg a Teleki Blanka ellen 1853-ban folyt bűnvádi eljárásban tanúként hallgatták ki. Fejér Jánosról pedig a nevén és a születési idején kívül más nem tudható. Az bizonyos, hogy édesapjuk lelkészi hivatását egyikük sem követte.
A különböző források említést tesznek még Vasvári Pál Emánuel és Elek nevű testvéréről. Emánuel állítólag pap lett, kanonok, munkácsi tankerületi főigazgató, Elek pedig jogász, törvényszéki bíró, élete végén Budapesten telepedett le. A dámóci, bűdi, hajdúböszörményi és a nyírvasvári anyakönyvben egyikük születési bejegyzése sem található, Fejér Emánuel pedig nem szerepel egyetlen görögkatolikus schematizmusban sem. Mint korábban utaltam rá a tévesen Vasvári Pál testvéreként azonosított Fejér Emánuel valójában Vasvári Pál unokatestvérének, a nyírcsászári parókus, Fejér Jánosnak a gyermeke volt. Fejér Elek létezésére sincs - az anyakönyvi bejegyzés hiányán túl is - semmilyen bizonyíték.
Vasvári Pálnak állítólag 2 leánytestvére is született volna, akik azonban pár napos korukban, még keresztelésük előtt meghaltak. Ez is bizonyíthatatlan.
Vasvári Pálnak tehát bizonyíthatóan 2 testvére volt, az említett Ágoston és János, akik jóval idősebbek voltak nála, egyéb testvérei létezéséről nem tudunk.
 
== Élete ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vasvári_Pál_(történész)”